2015. szeptember 27., vasárnap

A blog nyolcadik díja!

Sziasztook! 
Nem egy új résszel érkezem, csak szeretném nektek elmomdani, hogy a blog egy újabb díjat kapott aminek tényleg nagyom örülök és nagyon hálás vagyok minden egyes olvasómnak! Fantasztikusak vagytok!❤✨


Elmondhatatlanul hálás vagyok Kandice-nek, a Complicated blog bloggerinájának a díjért!

Szabályok:

·         Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad
·         Írj 10 dolgot arról akitől kaptad
·         Válaszolj 10 kérdésre
·         Tegyél fel 10 kérdést
·         Küldd tovább embereknek

10 dolog rólam:

1.     Imádok blogokat olvasni
2.     Inkább a fanfiction-ök jönnek be
3.     Van egy másik blogom is wattadon, aminek Harry a főszereplője
4.     A legjobb barátnőim Internet Friends-ek
5.     Őket is a srácokon keresztül ismertem meg
6.     Idén nyolcadikos vagyok
7.     Tegnap előtt békültem ki az egyik legjobb barátnőmmel akivel három hónapig nem beszéltem
8.     Kicsit elakadtam az írással
9.     Imádok vásárolni
10. A blog egyéves szülinapjára tervezek egy meglepetést

Válaszolok 10 kérdésre:

1.     Hogy vagyok?- Köszönöm szépen nagyon jól, csak egy kicsit álmos vagyok
2.     Ha bármit megtehetnék, mit csinálnék?- Uhhh nem tudom... Szerintem betörnék Niall házába :DD
3.     Aludtam már barátnőmnél?- Igeen.
4.     Kreatívnak tartom magam?- Nem
5.     Ketchup vagy kecsáp?- Ketchup
6.     Tudok-e magyaron kívül més nyelven beszélni? Melyiken?- Angolul tudok az átlaghoz képest nagyon jól, illetve olaszországi nyaralásaink során alap szinten olaszul is sikerült megtanulnom
7.     Ha azt hinném, hogy holnap világvége lesz és elmondanám a fiúnak akit szeretek, hogy szeretem aztán mégsem lenne világvége mit csinálnék?- Nem tudom... Lelőném magamat vagy őt :DDD nem ám...
8.     Szeretem a masnikat?- Nem gondolkodtam ezen, de nem igazán
9.     Szépen rajzolok?- Nem.
10. Meg vagyok elégedve magammal?- Nem.

10 kérdés:

1.     Miért kezdtél el blogolni?
2.     Hányadszor kapsz ilyen díjat?
3.     Vissza szoktad olvasni a részeket nem feltétlenül ellenőrzé miatt, hanem mert mondjuk izgalmas?
4.     Ez az első blogod?
5.     Meg vagy elégedve a blogoddal?
6.     Mennyire tartod magad jó írónak?
7.     Hány részesre tervezed a blogot?
8.     Honnan jött az ötlet ehhez a bloghoz?
9.     Pizza vagy hamburger?
10. Nézel sorozatokat?

Küldöm...
Sophie


2015. szeptember 26., szombat

II. évad 24. rész- És még azután is...!

Halihóó❤
Szombat van, itt is a II. évad 24. rész! ;)
Hogy őszinte legyek nekem nem tetszik, de a sok tanulás és továbbtanulás mellett ennyi telt tőlem, ne haragudjatok✨
Viszont ha nektek elnyeri a tetszéseteket hagyjatok magatok után nyomot, mondjátok el a véleményeteket ☺
Jó olvasást, puszi Zsófi❤

Láttam, hogy neki is könnyes a szeme, de nem mutathattam ki, hogy meghatott a dolog. 
-Nem vagyok a box zsákod, Niall! Nem üthetsz belém, mikor ideges vagy! Én a barátnőd vagyok, ha le akarod vezetni a feszültséget ne engem bánts meg, hanem menj el futni, vagy valami!
-Sajnálom, Kicsim! Nagyon szeretlek!
-Tudom, Niall! Én nagyon szeretlek!- öleltem át annyira szorosan, mint még szerintem soha.
-Nagyon haragszol?
-Igen!- néztem a szemébe, mire hitetlenül elnevette magát és megcsókolt- Hagylak tusolni!
-Nem csatlakozol?
-Nem!
-Hát jó... Megvársz?
-Majd kiderül! Ha végzel, és nem találsz itt, akkor azt jelenti, hogy "hagylak élni", ha igen, akkor fojtogatlak!
-Ezt fejezd be!- nézett rám határozottan, az ölébe kapott és vadul csókolni kezdett. Egy ideig ficánkoltam a kezei között, majd mikor beláttam, hogy nem fog lerakni visszacsókoltam. Mikor már a fürdőszekrényen ültem és elengedtük egymást komolyan rám nézett.
-Te is tudod, hogy nem gondoltam komolyan! Szeretlek, mindennél jobban szeretlek, kérlek értsd meg, hogy ideges voltam!
-Ugye soha nem lesz ilyen, többször?
-Soha, Kicsim! Sajnálom!
-Szeretlek, te idióta!- öleltem át.
-Én is!
Ezután hagytam letusolni, addig kinn átöltöztem egy magasított derekú villantós sortba, és egy haspólóba, úgy, hogy a két ruhám között volt kb. öt centi, és egy egyszerű nike cipőbe. Mikor kijött még a szava is elállt.
-Khmmm! Kicsim, nem gondolod, hogy át kéne öltöznöd?
-Miért kérdezed?
-Hát túl merész!
-Keresek valami mást, ha szeretnéd!
-Köszönöm!
Odamentem a bőröndhöz és kivettem belőle egy nagyon mini ruhát. Gyors magamra kaptam, megnéztem magam a tükörben és láttam, hogy jobban kiemeli a domborulatamiat mint gondoltam. Mosolyogva Niall elé léptem, aki kiköpte a sört is.
-Barbi!
-Mi az? Én csak a kérésedet is teljesítettem!
-De mindenki a formás fenekedet, melleidet és combodat fogják nézni, és olyan mocskos dolgokat fognak képzelni rólad, amiket én csinálok veled!
-Niall, maradj már!
-Komolyan mondom!
-De te sem gondoltad komolyan, hogy ilyen hosszú gatyákban fogok járni harmincöt fokban?
-Hát...
-Niall!- sóhajtottam mélyet, odasétáltam hozzá és végigsimítottam a mellkasán- Értsd meg, hogy nagyon szeretlek! Akárhány pasi utánam nézhet, nem fog érdekelni, mert csak téged szeretlek, tudod?
-De elfog a sárga irigység, hogy van valami amit más is lát, nem csak én, tegyük fel, a fejem mellett, mint az álmomban!
-Mi? Mit álmodtál?
-Hát... Kellemes álom volt... A fejed a lábam mellett volt, és...
-Neeee!- visítottam fel- Értem! Egyébként meg! Lányok millióinak vannak képek a telefonjukon rólad, pár hapsi miatt ne legyél irigy!
-És van rá lehetőség, hogy megvalósuljon?
-Majd talán este... Bááár... Nem is tudom...
-Ne idegelj!
-Nyugi Szöszi! Okozhatok én még meglepetéseket!- nyomtam egy csókot a szájára, megfogtam a kezét és a táskámat és elkezdtem húzni az ajtó felé húzni. A recepciónál találkoztunk a többiekkel és két autóval indultunk el éttermet keresni. Nemsokára találtunk is egyet, és egy jó nagy boxot elfoglaltunk.
-Csajszi kitettél magadért! Hogyhogy ilyen kis cuki ruhát vettél fel?
-Érdekes története van, ugye Szöszi?- böktem az oldalába.
-Igen Kicsim! A lényeg, hogy nem szólhatok neki érte!
-Mit csináltál megint, Niall?!
-Ideges voltam!- bólintott komoran, és lehajtotta a fejét.
-Mindegy! Rendeljünk!
Jött a pincér, felvette a rendelést, mi pedig beszélgetni kezdtünk.
A koncert kezdete előtt kb. két órával a hotelban voltunk és pakoltam. Két napja voltunk abban a hotelban, de sikerült óriási kupit összehoznunk.
-Hiányozni fogsz!- ölelt át hátulról Niall, én pedig a mellkasának dőltem.
-Te is nekem!
-Három és fél hét... Majdnem egy hónap!
-Tudom! De te lenyűgözöd lányok ezreit, én meg tanulok és dolgozok! Gyorsan el fog menni...
-Tuti?
-Hát persze! És sokat is fogunk beszélni!
-Szeretlek!
-Én is szeretlek! Induljunk, jó?
-Várj! Tessék, ez a tied!- nyújtott felém egy ajándék tasakot.
-Ez mi?
-Nézd meg!
Kíváncsian nyitottam ki a táskát és egy gyönyörű ruhát vettem ki belőle.
-Ezt miert kapom?
-Van egy meglepetésem, szeretném ha ebben lennél!
-Hova megyünk?
-Nem kell mindent tudnod!- csókolt meg.
-Gyorsan felveszem, jó?
-Rendben!
Gyors' a fürdőbe mentem, magamra kaptam a gyönyörű kék csipkés ruhát, a fonott hajamat kibontottam és visszamentem a Szöszihez, akinek a szava is elallt- aznap már másodszor.
-Csukd be a szád, belerepül egy légy, Horan!
-Ezt a ruhát ezt olyan gyors fogom letépni rólad, mint amennyi idő alatt megrendeltem!
-Azaz?...
-Kibaszott gyorsan!- nézett a szemembe, mire felkuncogtam.
-Jólvan, menjünk!
Már csak mi voltunk a hotelban- mindenki más a stadionban- így ketten mentünk a kocisban. A rajongók miatt futva mentünk be a stadionba, ahol jópár ideges fejjel találtuk szemben magunkat.
-Hol voltatok?!- kiabált Harry. 
-Mié... Ó BASSZA MEG!
-Ugye Niall?! 
-Bocsi srácok! 
-Négy helyett átraktuk ötre, de most gyere! 
Kaptam egy gyors csókot és már el is tűnt a srácokkal. Leültem El és Lottie közé és küldtem egy sms-t anyunak.
-Mi ez a csini ruha?
-Ni vette nekem! Koncert után el akart vinni valahova. Esetleg nem tud...
-Nem fogjuk elmondani!- jelentette ki Sonja, miközben Tom- McBusted- haját csinálta.
-Szerintetek... Hogy viselik?
-Nem tudom Soph... Niallel ma veszekedtünk. Rajtam vezette le a dühét.... Nagyon ideges és stresszes.
-Liam is...
-Louis is kiabált velem...- sóhajtott fel a húga.
-Nagyon nehéz nekik, nem hagyhatjuk, hogy egyedül legyenek vagy valami történjen! Velük kell lennünk!
-És ott is leszünk!
-Viszont én beszéltem Pezzel...- sóhajtottam fel.
-És?...
-Egy hete nem beszélt Zaynnel.
-Basszus...
-Na de boldogabb téma! Lotz, ma este randira mész!
-Ühümmm!- vigyorgott mint a tejbetök.
-Várod?
-Nagyooon! Annyira kíváncsi vagyok, kit szervez Harry!
-Imádni fogod! Viszont ha úgy gondolod, hogy túl rámenős vagy valami, vágd pofon, nyugodtan!
-Nem lesz az, tuti!
-De ha nem akarod, hogy megcsókoljon, ne hagyd!
-De ha akarom?
-Akkor ésszel! Nem olyan lány vagy, akit csak kihasznál! Mutatsd meg neki, hogy harcolnia kell érte!
-Vagy ha nyomul, rúgd tökön!
-Oké! Soph, Lottie nem akar hozzámenni, de persze ha komolyan gondolja, ne másszon rá! Sonja, te pedig ne legyél ilyen ellenséges! Lotz, én csak annyit akarok, hogy érezzétek jól magatokat, Harryvel beszéltem, minden szuper lesz, és jó szórakozást!
-Köszi Barbi!
Nemsokára megjöttek a srácok könnyes szemekkel. Szótlanul odasétáltam a Szöszimhez és átöleltem.
-Minden rendben lesz!- suttogtam neki, és a nyakába csókoltam.
-Ígérd meg, hogy soha nem hagysz el!
-Megígérem!
-Barbi gyere, körbe vezetlek a stadionban!- fogta meg a kezemet Louis.
-Miért?
-Csak gyere!
Adtam egy puszit Niall arcára és elindultam kifele. Mikor kiértünk a szobából Boobear egyből belekezdett.
-Elegem van, hallod!
-Miaz? Várj, gyere, keressünk valami helyet ahol tudunk normálisan beszélgetni!
A színpad mögött találtunk egy padot, levágtuk magunkat és beszélgetni kezdtünk. Meghallgattam, minden baját, Zayntől kezdve, Eleanorig, akiről tudja, hogy ha mi holnap hazamegyünk minden megváltozik, és nem lesznek olyan jóban, nem lesz barátság extrákkal kapcsolat- mint ebben a két hétben-, hogy mennyire félti a húgát Harrytől, vagy bárki mástól. Csak hallgattam, és hallgattam és hallgattam, majd arra eszméltünk fel, hogy fel kell rakni rá a fülesét. Még valamin nagyban röhögtünk mikor hátulról Niall átölelt és felkapott.
-Niall tegyél le!- visítottam.
-Miért Kicsim? Ott hagysz másfél órára?- nyomott egy puszit a combomra, mivel az volt az arca előtt.
-Gyerekeeek! Ne itt, menjetek szobára!
-Mindenki látott ilyet!- nevetett édes hangján Ni.
-Nem mindenki! És rakjál le!
Óvatosan a földre eresztett és egy gyors csók után a gitárját a nyakába emelte és kifutott a színpadra. Nevetve mentem oda a lányokhoz, de feltűnt, hogy a McBusted srácok nincsenek ott.
-Tomék merre vannak?
-Azt mondták, mivel ti "egész éjjel dugtok" Harry és Lottie "még csak kóstolgatja egymást" én és Louis "romantikázunk" ők lépnek inni, mert csak holnap mennek tovább.
-Értem!- nevettem hangosan- De mire gondoltak azzal, hogy kóstolgatják egymást?
-Hát... Tudod....
-Nem...
-Tom arra gondolt, hogy Harryvel megízleljük egymást!
-Mármint... Úgy?...
-Barbi ne csinálj úgy mint aki nem tudja mire gondolunk! Pont te, aki úgymond friss kapcsolatban él! 
-Ezzel arra akarsz célozni, hogy...
-Igen arra, hogy egész éjjel szórakoztatjátok egymást!
-Hagyjuk ezt a témát ha kérhetem!
Innentől minden számot végig énekeltünk és táncoltunk, majd mikor lejöttek a színpadról mosolyogva megöleltük őket.
-Gyerekek.... Összetörtek a rajongók!
-Miért? Mi volt?
-Mindenki sírt, tombolt. Annyira sajnálom őket...- hajtotta le a fejét szomorúan Niall.
-Ők is rendben lesznek, Manó! Ők is és ti is!
-Ha csak egy is bántani fogja magát emiatt, én meg Zaynt!
-Harry... Te is tudod, hogy már...
-Barbi ki ne mondd!
-Bocsi!
-Induljunk, jó?


Ahogy kimentünk a stadionból meglepett, hogy a kisbusz mellett egy fekete terepjáró és egy fehér audi állt ott. Az elsőbe Harry ült a volán mögé, a fehér gyönyörűség felé pedig Nial kezdett húzni és olyan gyorsan bepattantunk, hogy nem is volt időm elköszönni a többiektől.
-Hova megyünk?- kérdeztem csillogó szemekkel mikor már elindultunk.
-Meglepetés, Tündérem!
-De miért viszel megint meglepetésre? Minden pénzedet rám költöd!
-Mert megtehetem. És ha van pénzem, arra akarom küldeni, akit szeretek! Elsősorban te! És ha elfogyna a pénzem- de úgysem fog- akkor majd eltart az asszony!- vigyorgott rám, mire felnevettem.
-Tényleg kérem Niall, hogy ne költs rám ennyi pénzt! Lassan összeköltözünk az is egy csomó pénz lesz...
-Kicsim, te is tudod, hogy nem kell foglalkoznunk a pénzzel!
-Persze, hogy tudom, de nem szeretem ha rám költöd... Az olyan, mintha csak az ilyen dolgok miatt lennék veled...
-Drágám, tudom, hogy nem így vagy! Azért csinálom ezeket, mert imádom nézni a boldog arcodat! Amúgy pedig... Nem vihetem el a gyönyörű menyasszonyomat egy randira?
-Mindig kimagyarázod magad!- forgattam meg a szemem.
-Mert szeretsz, és nem tudsz rám haragudni!
-A kis manós arcod, a szőke hajad és gyönyörű kék szemed miatt!- simítottam végig a combján.
-Ezzel várj egy kicsit!
-Mikor érünk oda?
-Csak nem türelmetlen vagy?
-De!
-Pedig ne reménykedj, Szépségem, ahova megyünk ott nem kéne!
-Akkor itt!- kezdtem el kicsatolni magam, de ő megállított.
-Héééé, nyugi! Mi van veled?
-Semmi! Amúgy mikor érünk oda?
-Látod azt a magas épületet ott?- mutatott ki az ablakon, én pedig arra néztem.
-Igen...
-Ameddig oda nem érünk!
-Miért megyünk oda?
-Azt már nem mondom el!- nevetett csilingelő hangján.
-De az egy hotel vagy, mi?
-Nem ott lesz a lényeg, Édesem, de mindjárt ott vagyunk, bírd ki!
Csendben, de annál izgatottabban vártam, hogy oda érjünk, és Niall amint leállította a kocsit kipattantam.
-Kicsim nen tudod hova kell menni, várj meg!- ragadta meg a derekam és magához húzott.
-Menjünk már, Szöszi!
-Gyere!
Bementünk az óriási épületbe, beszálltunk a liftbe és a legfelső emeletig meg sem álltunk. Ott kiszálltunk és egy lépcsőn folytattuk utunkat, egészen addig amíg egy ajtóhoz nem értünk. Értetlenül néztem a Szerelmemre, aki csak elmosolyodott, kinyitotta a vas nyílászárót és kiértünk a tetőre. Elindultunk az egyik irányba, és nemsokára egy mécsesekkel kivilágított részén találtuk magunkat. Le volt terítve pár pokróc, volt ott egy táska, pluszban plédek és a Szöszi kedvenc gitárja.
-Ez mi Niall?
-Nem én csináltam a meglepetést, de azért remélem tetszik!
-Ez gyönyörű!- mondtam a kilátást csodálva.
-Örülök ha tetszik! Szereztem be epret, pezsgőt, meg... Pár darab sajtburgert!
-Tökéletes!- nyomtam egy csókot az ajkaira, majd odasétáltunk a pokróchoz.
A Szöszi törökülésben foglalt helyet, én elfeküdtem, a fejemet pedig az ölébe hajtottam.
-Nagyon szeretlek Niall, köszönöm szépen!
-Nincs mit, Szépségem! Nem lenne baj, ha ennék?
-Én iis!- ültem fel és a táskába nyúltam. Mivel akármerre túrtam a kezemmel csak a zörgős csomagolást hallottam belekukkantottam. A táska tele volt sajtburgergerrel!
-Jön még más is?- néztem vigyorogva a Manómra.
-Nem!- vigyorgott vissza- Jóétvágyat!
-Neked is!
Végül az összes gyorskaja elfogyott, és végig beszélgettünk, nevettünk. Megbontottam az egyik doboz epret és Ni szájába adtam.
-Hmmmm! Nagyon finom! Kérsz te is!
-Persze!- nyúltam egy újabb szem gyümölcs felé, de ő gyorsabb volt és megcsókolt, és édes ajkain éreztem az eper mégédesebb ízét.
-Megbontom a pezsgőt, jó?
-Szupi! 
Kilőtte a kupakot a "nagyvilágba", majd töltött mindkét pohárba. Koccintottunk majd az ölébe fészkeltem magam.
-Tudod... Néha elgondolkozom azon, hogy nem akarok öreg lenni!- sóhajtottam miközben a kiáltást csodáltam.
-Miért?
-Mert szeretek fiatal lenni! Velem vagy, utazunk, dolgozunk, van pénzünk boldogok vagyunk! De mi van ha egyszer ennek vége lesz? Kiszeretsz belőlem, vagy valami? Meg amúgy is... Szeretek élni!
-Soha nem fogok belőled kiszeretni, örökre szeretni foglak! És amúgy meg gondolj bele! Ha már majd eleget dolgoztunk elköltözünk Amerikába egy gyönyörű házba- golfpályával- és ott fogunk élni! Nyaranta a gyerekeink majd elhozzák az unokáinkat és velük leszünk egész nyáron! Nem lesz semmi dolgunk, csak boldogok leszünk!
-Ez már jól hangzik!
-Megígérem, hogy minden így lesz! És mit szólnál ha el is kezdenénk dolgozni ezen a csodás jövőn?- teoert maga alá és elkezdte a nyakamat szívni.
-Teljes mértékben benne vagyok, csak nem egy hotel tetején!- túrtam a hajába.
-Extrém hely!
-Ahha! Legközelebb keressünk valami kevésbé extrémet, jó?
-Kreatívabb vagyok, mint gondolnád!- vigyorgott kajánul, mire csak nevettem- Imádom a nevetésed!- ölelt át hátulról és a nyakamba szuszogott.
-Ez csikis Niall! Nem megyünk?
-Összepakolunk aztán indulhatunk!- kaptam egy csókot és elkezdtük összehajtogatni a pokrócokat, negyed óra múlva pedig már a kocsiban ültünk.
-Niall köszönöm szépen neked ezt a gyönyörű meglepetést!
-Nincs mit, Kincsem! Majd inkább Toméknak kell megköszönni- nevetett fel.
-Sejtettem, hogy ők vannak a dologban! 
-Csak segítettek! A többi dologba nem tervezem őket belekeverni!
-Az a szerencséd, Horan!- nyomtam egy puszit az arcára.
Nemsokára a hotelhoz értünk, ahol amíg a hallon végig mentünk bírtuk, de a liftben a Szöszi nekiesett az ajkaimnak. A folyosónkon is így mentünk végig, mire az ajtóhoz értünk az ölében tartott. Vadul csókolózva léptünk be a szobába majd Ni a fürdő felé indult, és én ekkor tudtam, hogy csodás éjszakát töltünk majd együtt.


Másnap reggel az ébresztő ébresztett minket.
-Biztos, hogy nem kelek fel!- jelentettem ki, az arcomat egy párnába temetve.
-Kicsiim! Én lennék a legboldogabb, ha egész nap együtt feküdhetnénk!
-De alig aludtunk pár órát!
-Nem mondod?! 
-Akkor másfél óra múlva el kell válnunk?
-Valami olyasmi...
Hazamennék?
-Jaaaj Gems, dehoogy! Gyere csak!
-Köszi!
Leültünk az asztalhoz, mielőtt enni kezdtünk volna kaptam egy puszit az arcomról a Szöszitől.
-Jaaaj de édes!- visított Lottie.
-Annyira szar, hogy haza kell mennünk!
-Nemsokára leérettségizel és akkor velünk jöhetsz!
-Másfél hónap.... Nélkületek...
-Olyan gyorsan el se fog tellni, hogy észre sem veszed!
Megreggeliztünk, mindenki és úgy döntöttünk, hogy mindenki bejön egy kicsit a szobánkba, hogy ne a reptéren kelljen elbúcsúznunk egymástól. 
A lányokkal még pár könnycseppet is elmorzsoltunk, mikor Ni mindenkit elzavart, hogy elbúcsúzhasson tőlem. Megbeszéltük, hogy tíz perc múlva a recepción találkozunk és már el is tűntek. Nem tudtam, hogy Ni mit tervez, de amint becsukódott az ajtó odajött hozzám és átölelt. Fejemet a nyakába temettem és percekig csak így álltunk. 
-Nem maradhatnátok még pár napot?
-Nem lehet... Holnap után dolgozom!
-Nem akarlak elengedni!
-Okozhatok még meglepetéseket!- csókoltam a nyakába.
-Mi jár a fejedben?
-Majd kiderül!- távolodtam el tőle és átöleltem a derekát. 
-Szeretlek!
-Szeretlek! Örökké!
-És még utána is! 
-Megvan mindenünk?
-Szerintem igen!
-Akkor indulás!
Segített hozni a cuccaimat, és a recepcióhoz érve láátuk, hogy még csak Lottie van ott Harryvel. 
-Meséljetek, mi volt tegnap este!
-Majd telefonálunk, jó? 
-Ne halljam, hogy kibeszéltek, mi?- húzta fel az orrát a Göndör, mire mi csak bólintottunk.
-Sziasztoook!- szálltak ki a többik két egymás melletti liftből.
-Mehetünk?
-Ühüm!- válaszolt a Szöszim.
-Ne légy durcás pici Niall!- cirógatta az arcát Louis, mire a többiek felnevettek, én pedig egy puszit nyomtam az arcára.
Beültünk a fekete terepjárókba és a reptérig meg sem álltunk. Áttörtünk a fényképészek között, és szerencsére bent nem volt senki. Mindenkit megöleltem, Niallt jópárszor megcsókoltam, elmondtuk egymásnak, hogy mennyire szeretjük egymást, és nekik indulniuk kellett. A szerelmem lecsókolta az arcomról a könnyeket és egy utolsó ölelés után elment.
-Szeretlek Kicsim!- kiabált még egyszer vissza az ajtóból és már csak azt láttam, hogy felfut a repülő lépcsőjén.

Láttam, ahogy a srácok gépe fel száll, minket pedig Paul kezdett el terelni egy másik magángép felé. Mindannyian beszálltunk, és amint lehetett el is kezdtük a felszállást. 

Sophie❤

2015. szeptember 19., szombat

II. évad 23. rész- Én csak szeretni akartam....

Sziasztook ❤
Eltelt egy újabb hét, itt is az új rész! ;) 
Már most elég nehéz a suli, este hétig-nyolcig tanulok minden nap... Nektek milyen a suli?☺
Azt hiszem ebben a részben lesz egy kis izgalom, de pár rész és nagy fordulat lesz ✨
ÁTLÉPTÜK A 47000 OLDALMEGJELENÍTÉST ÉS MEGVAN A 30 OLVASÓ IS, IMÁDLAK TITEKET❤❤
Van egy másik blogom wattpad-on is, a Tell Me You Believe In Love, nyugodtan nézzetek be☺
Ha a rész elnyeri a tetszéseteket hagyjatok magatok után nyomot! ;)
Jó olvasást, puszi Zsófi❤

"-Már nem szeretitek egymást?
-Nem..."
-De ez így nem jó! Ezért veszekedtetek ennyit?
-Igen, Kicsim....
-Menjünk apához!
-Hogy mondod?
-Apát akarom, amíg itt van!
-Visszamegyek veled, jó?
-Oké...
-Köszönünk Niallnek- mert akkor már én sem jövök vissza- és indulunk!
-Barbi hagyd csak, majd én! Beszélnünk kell vele!- jött oda hozzám Sonja.
-Oké, de mielőtt hazamegy, én is szeretnék vele beszélni. Meg persze veled is majd!
-Mindenképp!- kaptam egy puszit az arcomra- Lottie meg tudod csinálni a srácokat?
-Persze, nem lesz semmi baj!
-Rendben, akkor sziasztok!
-Jóéjt Hercegnő!- nyomtam egy puszit az arcára, majd megöleltem az anyukáját- Ha bármi van, hívj nyugodtan!
-Oké...
-Minden rendben lesz!
-Valamikor... Sziasztok!
Miután elmentek Sophal, Ellel és Lottieval úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a nézőtérre megnézni a srácokat.
-Sziasztoook!- kezdtek el kiabálni mikor megláttak minket.
-Helló!
-Gyertek fel!
-Próbáljatok, Niall!
-Már próbáltunk. Légysziii!
Összenéztünk a lányokkal, vállát vontunk majd elindultunk vissza hátra ahonann fel tudtunk menni a színpadra. A Szöszim a mikrofonja előtt állt és a Night Changes szólóját énekelte mikor hátulról átöleltem, ő pedig befejezte az éneklést.
-Imádom hallgatni ahogy énekelsz, folytatsd!- csókoltam a nyakába, ő pedig folytatta.
Miután vége lett a számnak, azt mondták nekik, ennyi elég lesz és le is jöhettek a színpadról. A back stage-be érve Lottie neki állt Liam hajának, engem pedig Harry kihívott beszélni.
-Mesélj!- ültem le a színpad szélére és belekortyoltam a kólámba.
-Baszki Barbi, tökre izgulok!
-Mi miatt?
-A vacsi miatt. Nem tudom, hogy ez most randi lesz e, vagy csak egy vacsi, és nem tudom, hogy mit szabadna csinálnom, meg mit nem!
-Jajj Harry! Olyan cuki vagy! Figyelj! Ha nem akarod elrontani, nem csókolod meg!
-Mi? Ne csókoljam meg?
-Persze, hogy ne! Max. ha ő akarja! De első randin semmiképp ne támadd le! Elijeszted, aztán cseszheted az egészet!
-Mennyire igazad van!
-Csak nőből vagyok! Hova viszed?
-Van itt egy haverom, és tud egy jó helyet. Ilyen mezős, és segít tele rakni mécsesekkel. Meg van piknik kosár, meg minden. Vélemény?
-Nem rossz! Tudsz te, ha akarsz, Styles!- böktem az oldalába.
-És a kezét azt megfoghatom?
-Ha engedi!
-Kérdezzem meg?
-Jesszus Harry, te randiztál már valaha?
-Nem mostanában volt igazi randim...
-Nem kell megkérdezni! Próbáld meg megfogni, és ha nem húzza el, semmi gáz!
-Oké!
-És ha ő nem kezdeményezn csókot, te sem! A határ az max. annyi, hogy mielőtt elmentek mind a ketten a saját szobátokba, egy puszi a szája sarkába.
-Értem! Köszönöm Barbi!
-Nincs mit!
-És veled mizu?
-Mire gondolsz?
-Niallel minden oké?
-Minden a legnagyobb rendben!
-Akkor örülök! Gyere, menjünk vissza, mert mindjárt jönnek a rajongók!
-Oksi!- felhúzott a földről, leporoltam a fenekemről a koszt és visszaindultunk.
Láttuk, hogy pár őr már bejött ami azt jelentette, hogy lassan jönnek a rajongók én pedig odasétáltam Niallhöz és percekig csak öleltük egymást.
-Nagyon szeretlek!- motyogtam a mellkasába.
-Én is Kicsim!
-Ugye velünk nem lesz az mint Dáviddal meg Sonjával?
-Nem! Biztos, hogy nem!
-De mi van ha kiszeretsz belőlem?
-Elképzelhetetlen, hogy én ne szeresselek téged!- kaptam egy puszit a fejemre.
-Tubicáim ha nem vettétek volna észre már bejöttek és titeket fényképeznek!- lépett mellénk Louis.
-Ó a picsába!- káromkodtam el magam, és ahogy félre néztem tényleg mindenki minket fényképezett. Niall gyorsan elengedett majd ment is hozzájuk. Soph és Gems közé ültem a kanapéra és mosolyogva néztem a szerelmemet.
-Dúl a láv, mi?- bökött az oldalamba az idősebbik Styles.
-De még mennyire!
-Imád téged!
-Én is őt! Merre voltál ma, Csajszi?
-Anyunak van itt egy barátnője, őt látogattuk meg Harryvel.
-Érteeem!
-Szerintetek mi van Sonjáékkal?- vetette fel Soph.
-Nem tudom.... Sophienak annyit mondott, hogy már nem szeretik egymást...
-Ez annyira szar!
-Az! De mind a ketten túl lesznek rajta, fantasztikus emberek!
-Az biztos!
-Én inkább a kicsit sajnálom!
-Sophienak, társaságra lesz szüksége, mi kellünk neki!
-És itt is leszünk!

 -Nem nézzük meg, mennyien vannak kinn?- vetettem fel, hogy tereljem a témát Sonjáékról.
-Menjünk!
Integettünk a srácoknak, és nemsokára pedig már az álló szektorban álltunk, ahol az első sorok már rég meg voltak töltve. Mind a hárman telefonozni kezdtünk, és az egyik büféstől vettünk három pohár üdítőt is. Leültünk a földre, és írtunk egy sms-t a srácoknak, hogy koncertikg már nem megyünk vissza. Gem szólt, hogy vesz egy óriás zászlót és a filceinkkel kidíszethetnénk, amiben persze mind a ketten bennevoltunk. Nemsokára egy zacskóval ért vissza. Visszamentünk a backstage-be, elbújtunk egy szobába és el is kezdtük pingálni a srácokat. Pár helyen feketére színeztük a fogukat, bajuszt rajzoltunk nekik. Gyorsan ittunk egy pohár üdítőt, majd el is indultunk a stadion arra a részére, ahol nem lesznek rajongók, biztosan észre vesznek minket. Leültünk három székre és vártuk a koncert kezdetét. A McBusted koncertet is végig énekeltük- hisz' jóban vagyunk a srácokkal és hallottuk "párszor" a számaikat is. Aztán jöttek az emberek, átrendezték a színpadot és újra klippek jöttek. Aztán a figyelmeztető videó, hogy mit lehet, és mit nem lehet csinálni, majd az intro videó. Ugyanúgy sikogattunk a tömeggel, és mégnagyobb extázisba kerültünk. Lottie nemsokára csatlakozott hozzánk, és a harmadik szám körül Harry felénk pillantott és nevetni kezdett. Aztán szólt Nialléknek, akik ezután többször pillantgattak felénk, és mindig nevettek. A You and I előtti szünetben úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk a többiekhez, de a srácokat már nem kaptuk el. A koncert végéig a számokat a többiekkel énekeltük végig aztán megjelentek az első szőke tincsek. Odafutottam az én Szöszimhez és a nyakába ugrottam.
-Fantasztikusak voltatok!
-Tetszett a zászló!- nevetett fel.
-Nem az én ötletem volt.
-Indulunk kell!- szólt Andy, és már mentünk is a kocsikhoz. 
Amíg a hotelbenem értünk anyuval és Flórával telefonáltam. 
-Mi lenne ha Londonban maradnék, és nem mennék haza?- vetettem fel az ötletet, mikor már letettük a telefont.
-Hogyhogy?
-Nyugisabb minden, könnyebben menne a tanulás. El is közelebb lenne, meg minden.
-Nekem mindegy, Kicsim! 
-Szerintem ez lesz!- bólintottam, majd kiszálltam a kocsiból. 
Ezután mindenki ment a saját szobájába aludni, nekem viszont nem ment. A Szöszi már rég mellettem szuszogott, mikor én még mindig csak forgolódtam és kopogtak. Tudtam, hogy Dávid vagy Sonja lesz az, de azért kíváncsi voltam. Ajtót nyitottam, ahol az összetört egyik legjobb barátnőmmel találtam szembe magam.
-Barbi, anniyra fáj!- kezdett el zokogni, valószínűleg újra.

-Nem lesz semmi baj!- öleltem át- Menjünk valahova?
-Igen! 
-Várj egy kicsit!- parancsoltam rá és visszamentem a szobánkba. Vettem magamra egy gatyát, fogtam két plédet, illetve kivettem a minibárból egy üveg alkoholt- Gyere!- fogtam meg a kezét, és a lift felé indultunk. Felmentünk a legfelső szintre, onnan pedig egy lépcsőn keresztül ki a tetőre. 
-Honnan tudsz te ilyen helyeket?
-Van benn tapasztalatom! Elmeséled mi történt?
-Előbbb adj egy kicsit ebből!- nyúlt a vodkáért könnyes szemmel és meghúzta.
-Szóval...?
-Tehát! Ugye egy ideje már semmi nem oké velünk, volt, hogy egy-egy veszekedés után ő is másnál kereste a vigaszt, és őszinte leszek, én is. Aztán úgy döntöttünk, hogy ezt az egészet meg kell beszélnünk. Sejtettem, hogy szakítani fogunk, de akkor biztossá vált, mikor, ültünk az étteremben, és egy angol prostinak kinéző ribanc jött oda hozzánk, hogy tényleg Dávid e az. 
-Óóóó jézusom!
-Ne vesd meg Dávidot, mert én is uganúgy megcsaltam. 
-Ezért nem is szabad hibáztatni titeket, mert ha nem szeretitek egymást, nem lehettek együtt.
-De Barbi én szeretem őt, érted?!- sírta eel magát megint.
-Értem Sonja.... 
-De ő már nem!- zokogott fel hangosan.
-Shhhhh!- öleltem magamhoz és megpróbáltam lenyugtatni. 
Ezután nem nagyon beszélgettünk, csak néztük Tokió éjszakai fényeit. Kb. egy óra múlva elfogyott a vodka, és Sonja kérte, hogy induljunk. Visszamentünk az emeletünkre, elbúcsúztunk és aludni indultunk.


A következő napok nagyon jól teltek, imádtam minden percét annak, hogy Niallel és a barátaimmal lehetek. Huszonötödikén viszont nagyon nehezen keltünk fel, aminek több oka is volt. Aznap kellett bejelenteni, hogy Zayn nem jön vissza, és az volt az utolsó srácokkal töltött napunk, egy ideig. Reggel hangos kopogásra keltünk. 
-Nem akarok felkelni!
-Ezen a napon is túl kell lenni, Manóm!- nyomtam egy puszit az arcára és elmentem ajtót nyitni, ahol Ellie állt.
-Jóreggelt! 
-Sziasztok! Bejöhetek?
-Persze, gyere csak! Mesélj! 
-Azt akarom kérdezni, hogy mikor indulunk?
-Csak holnap reggel!- jelentette ki Niall. 
-De nem koncert után mentek a következő helyszínre?
-Nem Kicsim, most nem! Harry tényleg randizni akar már Lottieval- magyarázta arra célozva, hogy eddig egy este sem jött össze a randi.
-Oké. Mára mi a progi?- néztem a Szöszire.
-A srácokkal medencézést terveztünk, ha nektek jó!
-Nekünk jó, de nektek a koncert? 

-Koncert előtt majd megyünk a stadionba, nyugi!- csókolt meg.
-Oksii! 
-Akkor én hagylak is titeket, hogy tudjatok készülődni!
-Puszi!
Miután ketten maradtunk felöltöztünk a programunknak megfelelően felöltöztünk és rendeltünk reggelit.
-Hiányozni fogsz!- másztam az ölébe.
-Még van huszonnégy óránk, bébi!
-Mi ez a bébi mostanában?
-Nem tetszik?
-De, nagyon! Olyan szexi!- suttogtam a fülébe, és a füle mögötti rész kezdtem csókolgatni.
-Kicsim, ezt most ne! Nincs időnk!
-Oké... Ugy beszélünk majd midnen nap?

-Minden szabad percünkben!
-Szeretlek!

-Én is szeretlek!
Romantikus pillanatunknak kopogás vetett véget. Ajtót nyitottam, elvettem a reggelit és visszasétáltam. Gyorsan felfaltunk mindent a tányérról és el is indultunk a medence felé. Mire leértünk mindenki ott volt, a srácok a vízben ölték egymást, Soph, El, Sonja, Lottie, Caroline- a stylist- pedig napoztak,

-Sziasztook!
-Halihóó! 

Niall ott toporgott mellettem, úgyhogy rámosolyogtam és mondtam, hogy menjen már. Levettem a ruhám majd kifeküdtem az egyik nyugágyra. 
-Olyanok voltatok, mintha a kutyád lenne, te pedig elengeded játszani!
-Haha! Hogy vagy, Drágám?- néztem Sonjára.
-Hogy lennék, Barbi? Felbontottam az eljegyzést és a lányom sincs velem, haza akart menni az apjával!
-Ne ilyen tragikusan fogd fel! Sophie mindennél jobban szeret téged! Csak megijedt, és úgy érzi, az apja biztonságot tud neki nyújtani.
-Mert én nem?!
-Máshogy, Sonja! És hidd el, Dáviddal meg fogtok tudni egyezni, hogy hogyan vigyázzatok a hercegnőre!
-Annyira hiányzik!
-Naponta kétszer beszéltek, nem?
-De...
-És én is beszéltem vele, ha hazamentem Londonba, velem lesz egy hetet.
-Hogyhogy?
-Ő szeretné!
-Értem...
A következő pillanatban Olly vágódott ke a mellettem lévő ágyra.
-Mizujs csajszik?- nyávogott.
-Azt hiszem, bemegyek a vízbe- álltam fel, és a következő pillanatban pedig már a medencébe ugrottam és úszni kezdtem. Nem akartam megbántani a srácot, de egyszerűen ott motoszkált a fejemben a rémálom. Odaúsztam a többiekhez, akik valamiről halkan beszélgettek, de mikor odaértem elhallgattak.
-Zavarok?
-Dehogy! Miért?
-Csak úgy csendben maradtatok.
-Semmi izgi! Viszont.... Szeretnél ott lenni, mikor kiírjuk?
-Szerintem négyeteknek kell ott lennie, senki másnak!
-Soph is ezt mondta...
-Mert igazunk van!
-Oké, oké!
-Szomjas vagyok, megyek, szerzek inni, hagylak is titeket!- nyomtam egy csókot a Szöszim csókolnivaló ajkaira és otthagytam őket. A kinti bárnál pár kértem koktélt, és amíg ki nem adták leültem az egyik székre.
Valamin nagyon elgondolkodtam, mert azt vettem észre, hogy valaki leül mellém. Oldalra néztem, és láttam, hogy Olly az.
-Miért kerülsz?
-Mi?
-Miért kerülsz?
-Én nem...
-Barbi, ne mondd azt, hogy nem igaz,  mert de! Mondtam vagy tettem valamit?
-Dehogy Olly! Semmit nem tettél!
-Akkor?
-Csak az én hülyeségem...
-Mesélj!
-De olyan hülyén érzem magam...
-Mondd már, Barbi!
-De nem akarom, hogy megsértődj!
-Nem fogok!
-Oké... Szóval álmodtam... Azt álmodtam, hogy...- kezdtem bele, és elmondtam neki az egész álmomat, majd pár percig csak lesett.
-Húha...
-Olly kérlek ne haragudj! Tudom, hogy te soha nem tennél ilyet, csak annyira valódi volt, hogy...
-Héééé, nyugii! Semmi baj! Nem tudod befolyásolni, hogy mit álmodsz!
-De ugye nem haragszol?
-Dehogy!- mosolyodott el kedvesen.
-Köszönöm!
-Gyere ide, te hülye!- ölelt magához én pedig elmevettem magam.
-Akkor minden oké?
-Persze!
-Akkor jó!
-Kész vannak a koktélok!- szólt oda a pultos.
-Köszi!
Elvettük tőle a két tálcát és visszasétáltunk a többiekhez, ahol már a fiúk is ott voltak. Mindenkinek odaadtaam a maga italát, majd Niall ölébe feküdtem, ő a kezeit a csípőmön kulcsolta össze, a poharát pedig a hasamra tette, mire felkiáltottam.
-Miaz?
-Nagyon hideg, jézusom!
-Bocsi, vette el nevetve a poharát és kaptam helyette egy gyors csókot.
-Szerintetek.... Mi lehet Zaynnel?
-Miért gondolkodsz ilyeneken, Lou?
-Nem tudom...
-De nem is hívott titeket?
-Tizennyolcadika óta nem beszéltünk.
-Azta.... Biztos a hájpacnival "dolgozik egy új számom"... De ne depizzél, Boobear! Minden rendben lesz, a rajongók ugyanúgy imádni fognak titeket, sőt, még lehet, hogy jobban is!
-Lotz, te is nagyon jól tudod, hogy nem a rajongók száma izgat!
-Tudom, tudom.... De ugye te nem fogod felhívni?
-Eszem ágában sincs!
-Akkor jó!  
-Srácok, gyertek, megbeszélés!- lépett oda mellénk Mark.
-Jövünk!
A fiúk kelletlenül felálltak és elindultak, mi pedig ott maradtunk Andyvel és Ollyval. Egy ideig napoztunk, fürödtünk mégegyet aztán úgy beszéltük meg, hogy ha végeztek a többiek kimegyünk a városba ebédelni. A szobánkba mentem és összeállítottam magamnak egy szettet és gyorsan felöltöztem. Míg Ni meg nem jött twittereztem, válaszoltam pár rajongónak, írtam ki dolgokat, illetve egy közös képünket tettem ki a Szöszivel instagramra. Mivel a megbeszélésnek még mindig nem lett vége elővettem a töri tételeket és folytatni kezdtem az olvasást ott, ahol befejeztem. Már majdnem elaludtam rajta mikor Niall feldúlva belépett a szobába.
-Mi a baj?- öleltem át.
-Annyira utálom ezt az embert!
-Kit?
-Kit, kit? Mindenkit, Barbi! Marcot, mert ő Marco! Zaynt, mert itthagyott minket! Naughty Boyt, mert elvette az egyik testvéremet!
-Shhhh! Semmi baj, Manó!
-Elmegyek tusolni, jó?
-Rendben! Utána elmegyünk a többiekkel ebédelni?
-Én szerintem maradok.
-Akkor én is!
-Nem kell, Barbi!
-Nem hagylak egyedül!
-Nyugodtan!
-Nem!
-A francba is, Barbi! Azt mondtam, elmész a többiekkel ebédelni, engem meg itthagysz, hogy egyedül legyek! Néha azt érzem, mintha az anyám lennél, hogy 0-24-ben mellettem vagy! Én is szeretlek, de ne fojtsuk meg egymást!- kezdett el kiabálni, mire én csak a fürdőbe siettem és bezártam magam után az ajtótNeki dőltem és a földre rogytam, és csak sírtam. Nagyon megbántott a szavaival. Nem tudtam elhinni, hogy ezt mondta nekem. Én tényleg csak szeretni akartam és a mai napig is szeretni akarom! Ő az életem, a mindenem. Számomra ő jelenti az életet, aki mindennél fontosabb nekem! Nemsokára kopogni kezdett.
-Kicsim! Ne haragudj! Annyira sajnálom! Egyszerűen ideges vagyok, és most kijött rajtam! Imádom, hogy minden percben velem vagy, nélküled nem bírnám ki! Szükségem van rád, kérlek, Kicsim, bocsáss meg!
Kinyitottam az ajtót és szembe találtam vele magam. Láttam, hogy neki is könnyes a szeme, de nem mutathattam ki, hogy meghatott a dolog. 

Sophie❤