26. rész- Érted bármit megtnnék!

Halihoo :)

Meghoztam a következő részt ;)

Az oldalmegjelenítések száma nagyon megnőtt az elmúlt időben, és emiatt nagyon hálés vagyok nektek! ☺

Ebben a részben már szó lesz Zayn távozásáról is :'(

Ha tetszik a rész pipáljatok, kommenteljetek, iratkozzatok fel, írjatok chaten! ☺

Jó olvasást, puszi Zsófi ❤

"-Szeretlek!- suttogtam szinte a szájába."
-Én is szeretlek! Akkor elmegyünk?

-Persze!- adtam egy puszit a szájára.

-Akkor öltözz!

-Értettem!

Kivettem a szekrényből egy cicagatyát, rá egy farmert. Felülre egy trikót vettem arra pólót, Niall pulcsiját és majd egy vastag kabátot.

Niall is pár réteg ruhát magára vett és indultunk is. A nappaliban anyáék tv-ztek, szóltunk, hogy elmegyünk sétálni. Magunkra vettük téli kabátjainkat és ki is léptünk a hidegbe.

-Fúúúú de hideg van!

-Akkor nem menjünk?

-De! Menjünk csak!- néztem rá mosolyogva. Vele? Akárhova, bármikor!

-Tuti?

-Persze! Hova szeretnél menni?

-Nem tudom. Arra a térre? Aztán ha ott végeztünk visszajövünk aztán akkor egy összebújós filmezős este?

-Jóóóó! Érjünk már Londonba! Én annyira vároom!

-Elhiszem! Voltál már?

-Ahha! Öt éve.

-Tetszett?

-Persze!

-Akkor majd ha megyünk Írországba az mégjobban fog!

-Mikor megyünk?

-Majd! Nem lehet mindent egyszerre!- nevetett fel olyan édesen.

-Oké! Szerinted a szüleid bírni fognak engem?

-Egy ilyen csodálatos lányt ki ne szeretne?

-Aki nem látja bennem azt, mint te!

-Az vak!

-Niall te túl elfogult vagy!

-Én?!

-Igen.

-Én nem. Csak túlságosan beléd estem!

-Sok vagyok?

-Mi? Dehogy is! Minden egyes percemet veled tölteném!

-A végén komolyan rám unnál!- nevettem fel.

-Ezt fejezzük be, mert nekem lesz igazm és lusta vagyok vitatkozni veled!

-Oké...

-Magyarul nekem van igazam!

-Niall! Hagyjuk.

-Oké!

Innentől csendeseen sétálgattunk, a téren ittunk forralt bort, csókolóztunk.

Persze mára kiderült, hogy Niall itt van, így sok rajongó jött oda hozzánk, mindenkivel csináltak képet. Kérdezgették, hogy mikor lesz koncert Magyarországon, amiker érdekes módon eléggé feszült lett. Az ölelése is egyből kemény lett, izmai is megfeszültek. Mikor már nagyon fáztunk elindultunk haza, mivel még pakolni is kell. Amint beértünk a házba már mindenhol sötét volt. Halkan bementünk a konyhába, hogy vacsizzunk.

-Mit kérsz?- nyitottam ki a hűtőt.

-Olyan finom hús nincs, ami ebédre volt?

-Ammm. De! Itt van! Eszünk ilyet?

-Ahha! Eper van?

-Nincs!

-Hát jó- mondta kissé elkeseredve. Odasétáltm hozzá és végigsimítottam a mellkasán.

-Mit terveztél?- kérdeztem apró csókokat adva neki.

-Egyszer majd még jó lesz! Nem lövöm le a poént!

-Oké!

-Nutella?

-Na az van! Azzal mit akarsz?

-Szépségem! Tudod mivel jó egy összebújós este?

-Mivel?

-Forró csokival és nutellával!

-Oksi!- vigyorodtam el- De előbb vacsizzunk!

-Melegítsd meg a húst!

Betettem a mikróba a rántott húst és a hasábkrumplit. Mikor eléggé meleg lett, kivetük csendesen ettünk majd a szobámba mentünk. Flóra Harryvel beszélt, anyáék lenn tvt néztek, nagymama pedig a laptopján csinált valamit. A két üvegnutellát és forrócsokit az éjjeliszekrényemre tettem és az ágyba feküdtem. Niall a neten keresett egy filmet és azt tettük át a tv-re. Én Niall melegítőgatyájában és pólójába voltam ahogy ő is. Bedfeküdt mellém az ágyba és úgy néztük a filmet. Fejemet a mellkasán pihentettem, ő pedig a hátamat simogatta. Egyszer csak felültem és ránéztem.

-Baj van. Érzem Niall!

-Mi? Mi a baj?

-Én is ezt kérdezem!

-Nem értem mire gondolsz!

-Ahh Niall! Mikor a rajongók ma rólatok kérdeztek de mindig feszült lettél! Éreztem az öleléseden!

-Szépségem ne rontsuk el ezt az estét!

-Niall! Nem akarok veszekedni, de érzem, hogy valami nem okés.

-Ahh igazad van!- tornázta magát feljebb és az ölébe vont.

-Elmondod?

-Szeretnéd?

-Igen!

-Oké! Zayn kilép. Vagyis nem kilép hanem a menedzsment kirúgja. De mindenkinek úgy lesz beadva, hogy kilép.

-Hogy... Hogy m-m-m-mi??

-Igen....

-Nem Niall ez nem lehet! A One Directionnak nem lehet vége!

-Nem is lesz!- kezdett el vigasztalni, mivel kijöttek az első könnycseppjeim.

-De miért?

-Mostanában nagyon sokat dolgozunk. És meg akartuk beszélni, hogy legyen egy kis szünetünk. De nem hagyták. És Zayn kiabálni kezdett. És pár nappal később felajánlották neki, hogy felbontják a szerződést. De ő ezt nem akarta. És végül elmegy de még neki kell fizetnie.

-Niall! Ez nem lehet!

-Mi folytatjuk tovább!

-Mikor "lép ki"?

-Elmegyünk turnézni februárban. Március másodikán kimerültség miatt hazautazutazik Londonba. És.....- csuklott el az ő hangja is- És nem jön vissza.

-Istenem!

-Mi is tudjuk, hogy már nem lesz olyan. De még van esély!

-Ezt hogy érted?

-Július huszonharmadikán új szerződés lesz. Akkor lehet, hogy visszajön.

-Igen?

-Ahha!

-És addig?

-Meg fogjuk oldani! Hidd el!

-Elhiszem neked Niall! És ő hogy viseli?

-Rémesen. És Perrie is. Mert azt nem is mondtam, hogy lesz egy csaj akivel majd Zaynt véletenül látni fogja, hogy megcsalja Perriet. És emiatt fog hazamenni.

-Annyira mocskosak!

-Tudom.

-És velünk mi van? Nem mondták, hogy szakítsunk?

-Most letettek erről.

-Niall ez nem lehet!

-Ne keseredj el!

-Hjajj......

Innentől  az este nem olyan volt amilyenre terveztük, inkább csak sírtunk- igen ő is- és beszélgettünk. Flóra is átjött megkérdezni, hogy mi a baj, de Niall nem akarta elmondani. Azzal indokolta, hogy ha kell meg fogja tudni, Harry úgyis elmondja majd. Már este tíz óra lehetett mikor már nem volt több könnyem.

-Niall! Össze kéne pakolnom....

-Igen. Az nem lenne rossz! Viszont kérhetek valamit?

-Amit csak akarsz!

-A srácokkal is megbeszéltük, hogy februárig nem gondolunk erre februárig. Kérlek próbálj meg te is így tenni!

-Oké!

-Ígéred?- hajolt oda hozzám.

-Ígérem!- csókoltam meg. Többször egymás után. Nagyon elmerültünk egymásban, készültem lehúzni a pólóját.

-Barbi! Egy napig bírd ki! Kérllek!

-De nagyon nehéz! Akarlak! Érezni akarlak!- súgtam a fülébe mire felnyögött.

-Nehh! Ne tedd ezt velem! Kérlek! Inkább pakolj!

-Nem akarsz?

-Mi? Dehogyisnem! Éppen az a baj! Hogy túlságosan akarlak! 

-Azt hiszem értem.... Akkor pakolok!- adtam neki egy gyors csókot és a szekrényemhez léptem- Mennyi időre pakoljak?

-Nem tudom. Ha elfogynak a ruháid majd elmész, és veszel Ellel.

-Oké!

Kivettem egy bőröndöt a szekrényemből és pakolni kezdtem bele a ruháimat. Niall második karácsonyi ajándékát is sikerült úgy eltennem, hogy ne vegye észre. A táskámba inkább farmerok, pólók és ruhák kerültek, mivel otthoni ruhát azt majd Niall ruhatárából szerzek. Mikor kész lettem a pakolással elmentem tusolni, utánam ment a szöszi is. Már mind a ketten az alvós ruhákban voltunk és az ágyban feküdtünk mikor valamelyikünk gépén megszólalt a skype. Mind a ketten megnéztük, de nem engem kerestek. Harry kereste Niallt.

  

-Sziasztok!

-Szia Harry! Jó a sapid!- köszöntünk egyszerre.

-Figyu! Az van, hogy beszéltem Flórával.

-Hallottuk.

-És ő nem tudja a Zaynest?

-Nem........

-Arra vártok, hogy én mondjam el neki?

-Ammmm. Ja. 

-Miért rám hagyjátok a mocskos részét?

-Harry! Mi Barbival megbeszéltük! Sírtunk. De vele is megegyeztünk, hogy februárig nem siratunk. Viszont Barbi zokogását meghallotta Flóra. Nem mondtuk el neki. Mindenki elmondja a barátnőjének, ez a te sarad!

-Nem vagyunk együtt!

-De a bandából veled van a legjobb kapcsolata!

-Oké.... Akkor holnap mik.....

-Harry! Kuss!- nézett rá Niall.

-Ja igen! Szóval majd valamikor megbeszélem vele! Viszont lehet, hogy társaságra van szüksége!

-Gyere ide, vigasztald meg! Én mindjárt alszok!

-Barbi ne legyél ilyen!- szóltak rám a fiúk.

-Oké, oké! Átmegyek hozzá. Szia Harry!

-Szia!

Az ágy mellől felkaptam egy melegítő nadrágot, magamra vettem- mivel csak egy bugyi volt rajtam- és felálltam.

-Mindjárt jövök!- adtam egy gyors csókot Niallnek és át is mentem a húgom szobájába. A gépe előtt ült és twitterezett.

-Kop-kop! Bejöhetek?

-Persze, gyere csak!

-Hogy vagy?

-Hogy lennék?

-Hát torkod meg ilyenek. 

-Ja semmi különös! Csak köhögök meg náthás vagyok. 

-Oké...

-Barbi!

-Hm?

-Mi volt a baj az előbb?

-Nézd szívem! Nagyon szívesen elmondanám de nem lehet! Harry el fogja mondani!

-Baj van?

Nem akartam neki hazudni, így a szemébe mondtam, hogy "igen".

-De mégis mi??

-Meg fogod tudni!

-Megijesztessz!

-Nem kell! Mit csinálsz?

-Twitter. Alig vannak akik utálnak téged!

-Igen?

-Ahha!

-Hát jó... A mai újságokat olvastad?

-Azokkal nem kell foglalkozni!

-Könnyű mondani! Összepakoltál már?

-Ahha! Ott a bőrönd!

-Akkor oké! Neked hogyhogy olyan kicsi?

-Mert harmadikán jövök haza. 

-Tényleg!

-Álmos vagyok. Hagysz aludni?

-Ahha! Jóéjt!

-Neked is!

Mielőtt visszamentem volna a szobába a konyha felé vettem az irányt, sütiért. A hűtőben mindegyikből találtam és szedtem is egy jó nagy tányérra. Ezzel a kezemben sétáltam be ahol már Niall is befejezte a skypeolást.

-Mit hoztál?

-Sütit.

-Egy tündér vagy!- ült föl az ágyon, hogy enni tudjon. Vissza bújtam mellé és figyeltem ahogy eszik- Te nem kérsz?

-Nem vagyok éhes. Meg az alakomra is figyelnem kell!

-Te így vagy gyönyörű ahogy vagy!

-Köszönöm! Holnap itthon is megjelennek a sminkcuccok. Félek milyen lesz a reakció- mondtam miközben hozzábújtam.

-Mint otthon. Mindenki imádta! Két nap után el fogyott egész Londonban!

-Igen?

-Ahha! Én még időben vettem!

-Vettél?

-Hát persze!

-Köszönöm!- fordultam felé és megcsókoltam. Beletúrtam szőke hajába amitől tudom, hogy mindig jobban akarja azt. 

-Ha nem fejezed be holnapig nem csókokkal meg!

-Oké, befejeztem!

-Köszönöm!- suttogta két apró csók között- Nem fejezzük be azt a filmet?

-Nekem nem tetszett.

-Akkor keressünk mást vagy alugyunk?

-Alugyunk! Holnap rendesen kelni kell!

-Oké! Akkor gyere!- húzta fel a takarót maga mellett, hogy mellé tudjak feküdni.

-Jóéjt Szépségem!

-Neked is!

És már aludhattunk is. 

Reggel arra ébredtem, hogy valaki az arcomat simogatja és puszilgatja. Persze, hogy Niall volt az.

-Jóreggelt!- mosolyogtam rá.

-Neked is! Hogy aludtál?

-Nagyon jól! Mennyi idő?

-Fél kilenc.

-Mindjárt megy a gepünk.

-Ahha! Úgyhogy kezdj el öltözködni!

-Oksi!

Egyből kiugrottam az ágyból és magamra kaptam egy gatyát meg egy egyszerű pólót. Niall is felvett egy fekete lyukas nadrágot és egy egyszerű pólót. Megfogta a kezem és lesétáltunk a lépcsőn. Fíóra még aludt, anyuék pedig reggileztek.

-Jóreggelt!- nyomtam egy puszit anya arcára.

-Nektek is! Kértek reggelit?

-Ahha!

Elővettem két tányérat, hogy mi is együnk, majd az asztalhoz ültünk.

-Gyerekek csomagoltam nektek sütit, elviszitek ugye?- mosolygott ránk a nagymama.

-Persze!

-Rendben!

-Reggelt!- csoszogott be Flóra a konyhába.

-Neked is! Mitől van ilyen nyúzott fejed?

-Sokat beszélgettünkHarryvel éjjel.

-Öhmmm. Igen? És mit mondott?- nézett rá Niall kissé félve a választól.

-Semmi különöset..... Minden féléről beszélgettünk.

-Akkor oké.

-Mert mit kellett volna momdania?

-Semmit, mindegy!

-Miattam...

-Viszont figyeljetek! Ma be kell mennem a stúdióba, mert az egyik szólóm eltűnt. És akkor addig titeket elviszlek Elhez.

-Oksi!

-Niall engem utána vihetsz Harryhez, hogy...- kezdte Flóra de nem akartam, hogy kimondja.

-Hogy beszélgessetek.

-Ahha!

Már kilenc óra volt, lassan készülődni kezdtünk. Felmentünk az emeletre, és egy kicsit rendet raktam a szobámban, levittem a szennyes tányérokat. A bőröndjeink már az előszobában voltak mikor anyáékkal búcsúzkodtunk.

-Vigyázzatok magatokra!

-Rendben! És ti is!

-Oké.

-Majd beszélünk!

Adtam egy puszit anyának meg a nagymamának, apát is megöleltem. Kissé könnyes szemekkel léptem ki a lakásból és ültem be a taxiba Niall és Flóra közé.

-Ne sírj!- adott egy puszit szöszi barátom.

-Oké! Szeretlek!

-Én is szeretlek! Nem mehetnék veled a stúdióba?

-Ne! Kérlek. Legközelebb bejöhetsz majd januárban. Esküszöm minden nap jöhetsz velem, de ma ne!

-Oké... Baj van?

-Már mondtam.

-Jól sejtem, hogy nem énekelni mész?

-Jól- bólintott egy nagyot.

-Ugye nem lesz baj?

-Dehogy is. Nem lesz. Már van- mondta mire csak lesütöttem a szemem.

-Kérlek ne! Februárban ráérünk!

-Igazad van!-csókolt meg.

Inenntől csendesen tettük meg az utat a reptérig ahol már várt minket a repülő. Csomgajaink bepaoklása után fel is szálltunk. Ugyan az a repülő volt mint amivel New Yorkból jöttünk. A gépen Flóra olvasott, én pedig Niall vállán aludtam. Csak arra ébredtem, hogy Niall kelteget, hogy szállunk le. A reptéren várt minket Mark, az egyik őr és Harry. Flóra odafutott hozzá, és szorosan megölelték egymást. Mi is odasétáltunk, és két-két puszival köszöntöttük egymást. Elindultunk kifele és örömmel vettük tudomásul, hogy nincsenek rajongók. Mark El és Lou házánál tett ki minket a húgommal és ők már mentek is tovább. Niall azt mondta a csomagjaimat hazaviszi, legyek nyugodtan. A kapu nyitva volt, és már Lou sem volt otthon. Az ajtó előtt megálltunk és bekopogtunk. El mosolyogva nyitott ajtót.

-Sziasztook!

-Sziaaa!- öleltem meg szorosan legjobb barátnőm.

-Nem vagytok éhesek?

-De!

-Akkor gyertek, van ebéd!

-Te meg a főzés?

-Mi? Dehogy is! Én meg a kaja rendelés!- mondta mire felnevettünk.

-Így más!

-Gyertek enni!

Volt egy csomó kajamaradékuk karácsonyról és még rendelt is mellé. Három tányérral a nappaliba telepedtünk le és miközben ebédeltünk jó sokat beszélgettünk.

Egész délután be sem állt a szánk, öt órakor Lou Harry és Niall megjött. Kicsit maradtunk beszélgetni, de mivel Niall eléggé mocskos szavakat suttogottt a fülembe eléggé vártam, hogy menjünk hozzá. Végül fél óra társalgás után mi négyen eljöttünk. Niall vezetett, először Harry házához mentünk ahol kitettük őt és a húgomat. Megbeszéltük, hogy majd holnap jön hozzánk, itt alszik. Végül pedig odaértünk Niall gyönyörű házához.

-Niall! Ez a ház gyönyörű!

-Tetszik?- kérdezte miközben kiszálltunk a kocsijából és hátulról átölelte a derekam.

-Nagyon!

-Akkor gyere! Megmutatom belülről is!- moondta miközben egyre közeledtünk az ajtó felé.

-Várj! Tetszeni fogok a szüleidnek?

-Ketten leszünk! Elmentek az egyik másik házamba, innen két-három utcányira.

-Mii? Elküldted őket?

-Felajánlották.

-Imádom őket!- mondtam miközben megcsókoltam.

-Én is! De most már bemehetünk?

-Be!

-Várj!- szólt, és befogta a szemem a másik kezével pedig a derekamat ölelte.

-Ennek mi értelme?

-Majd meglátod amint beértünk!

-Ahh! 

Pár lépcsőn felmentünk és hallottam, hogy nyílódik az ajtó. Egy kis küszöböt kellett átlépni és már benn is voltunk. Niall elvette a kezeit a szeme elől és ami elém tárult csodás volt! Az egész házban  egy villany sem volt felkapcsolva csak kis mécsesek égtek. Elképedve néztem barátomra.

-Niall! Ez egyszerűen gyönyörű!

-Tetszik?

-Nagyon! Köszönöm szépen!- csókoltam meg.

-Érted bármit megtennék!

-Ez fantasztikus!- momdtam mégegyszer.

-Akkor gyere beljebb!

Bementünk az étkezőbe ahol ugyanígy gyertyák égtek, és vacsora volt az asztalon. 

-Ezt mind te csináltad?

-Hát a srácok segítettek a mécsesekkel, meg Harry főzni de amúgy teljesen!

-Annyira tetszik!

-Akkor örülök!- csókolt bele a nyakamba- Ha akarod menj el átöltözni.

-Oké! Merre?

-Ne a hálóba!

-Miért?

-Mert még ott is van meglepetés!

-Még?

-Ahha!

-Oké. Akkor hol a bőröndöm?

-A nappalin át a második szobában!

-Sietek!- adtam neki egy gyors csókot és már el is tűntem. Kissé izgatottan mentem be a szobába és nyitottam ki a bőröndöm. Mielőtt bármi másik ruhát vettem volna fel, Niall ajándékával kezdtem. 

Az ajándékra pedig egy falatnyi ruhát. Nem gondolom, hogy Niall ilyen ruhára gondolt, de gondoltam egy ilyen gyönyörű estét nem rontok el egy melegítőnadrággal.

Szóval amint a megfelelő ruhámban voltam visszamentem a konyhába ahol már Niall várt rám. Hatalmas mosollyal mentem oda hozzá és öleltem meg.

-Ebben a ruháában gyönyörű vagy!

-Mindenre ezt mondod!

-Mert mindenben az vagy!- csókolt meg.

-Köszönöm!- suttogtam neki két csók között.

-Együnk!

-A kaja várhat!- csókoltam bele a nyakába.

-De ha eszek jobban megy!

-Na enélkül az infó nélkül meglettem volna! De nem érdekel! Hol a háló?

-Megmutatom!- mondta és menyasszonyi stílusban az ölébe kapott és csókolózva mentünk a fel. A lépcsőkön is mécsesek égtek, ahogy az egész emeleten is- Szeretlek!- suttogta a fülembe és benyitott a hálóba.

-Niall ez gyönyörű! Szeretlek!

-Nem tusolunk előtte?

-Nem!

-Miért?

-Niall!- ugrottam ki a karjai közül és csókolózva az ágy felé indultunk.

Maga alá döntött és ahogy kezdte lehúzni a ruhám cipzárját kezdte meglátni az ajándékát.

-Szépségem te vagy a legjobb!

-Nem értem mire gondolsz.....- mosolyogtam rá értetlenül.

-Nem?

-Nem, nem igazán! De ha nem tetszik vedd le!

-Nos. Akármennyire is tetszik meg kéne szabadulni tőle!

-Igen?

-Szerintem..... Igen!

És innentől csak egymással voltunk elfoglalva. Annyira hiányzott már Niall, hogy az elmondhatatlan! Másfél-két órával később egymás mellett feüdtünk azon a hatalmas ágyon, és csak élveztük egymás édes csókját.

-Ennél szebb karácsonyi ajándékom még soha nem volt!- törtem meg a csendet.

-Még meg sem kaptad!

-Akkor ez mi volt?

-Egy része! Viszont nekem sem volt még ilyen gyönyörű ajándékom!

-Örülök, hogy tetszett! Ezt mióta tervezted?- utaltam magára az estére.

-Hmmm. Nem tudom. Mindig is akartam egy ilyen romantikus estét. De vártam, hogy megtaláljam azt a lányt akiért úgy gondoltam, hogy ez az egész megéri. És te vagy az!

-A nagy Ő, mi?- néztem rá mosolyogva.

-Pontosan!- mondta mire nem is hittem a fülemnek. Én csak viccnek szántam.

-Komolyan?

-Igen! És tudod miért?

-Nem.

-Azért, mert egy olyan lány vagy aki nem a hírnevem miatt szeret, hanem amiatt aki igaziból vagyok. És ez nekem nagyon tetszik. Mikor odajöttél hozzám akkor sem az volt, hogy elpirultál mikor flörtölni kezdtünk, meg bepisiltél hanem rendesen válazoltál. Tudom, hogy te is szereted a bandát, de te nem ájulsz el tőlünk. És szeretem benned, hogy látom rajtad, hogy igazából szeretsz. És csak remélni merem, hogy ez fordítva is így van. Őszinte leszek. Először azt hittem olyan lány vagy akiért harcolnom kell. Mert tudtam, hogy harcolni akarok érted. És készen álltam bárkiért "megküzdeni" érted.

-Köszönöm, hogy ezt elmondtad nekem!- néztem rá kissé meghatódva.

-Érdekel az ajándékod?

-Ahha!

-Akkor idehozom!- felállt az ágyból és az egyik komódhoz ment. Kihúzta a legalsó fiókot és kivett belőle egy kis dobozt.

-Mi van benne?- néztem rá felcsillant szemekkel.

Nem ült le mellém az ágyra hanem megállt előttem, leguggolt és kezeimet az övéi közé vette.

-Ez egyenlőre nem az amire gondolni fogsz! De egy nap szeretném ha az lenne!- mondta és kinyitotta adobozt amiben egy gyönyörű gyűrű volt.

-Egy nap szeretnéd ha eljegyzési gyűrű lenne?

-Igen. És nem máson, hanem rajtad.

-Istenem Niall én annyire szeretlek!

-Én is szeretlek! Felpróbálod, hogy jó e?

-Persze!

Kivette a dobozból az ékszert és a gyűrűs ujjamra húzta. Amire pont illett.

-Köszönöm!

  

-Örülök, hogy tetszik!

-Ez mindenkinek tetszene!- csókoltam meg,

-Elég ha neked tetszik! Nincs kedved vacsit enni?

-Már én is éhes vagyok.

-Akkor gyere!

-Várj! Veszek magamra valamit!

-Miattam maradhatsz így is!

-Na de Niall!

-Most mi van?

-Ne légy perverz!

-Tessék itt egy ing! Kapd fel magadra!- dobott hozzám egy kockás inget.

-Köszönöm!

-Mondanám, hogy szívesen, de nem lenne igaz!

-Meg sem hallottam!

Magamra kaptam egy bugyit meg egy kockás inget és Niall után mentem aki a nappaliban ült.

-Nem arról volt szó, hogy eszünk?

-Együnk itt!

-Akkor behozom.

-Köszönöm!

Kimentem a konyhába ahol el sem hittem amit láttam.

-NIALL!! NIALL GYERE MÁR!- ordítottam torkom szakadtából.

-Mi tör....- kezdte de amint meglátta csendben maradt- Hívni kell a tűzoltókat!

Sophie ❤