2015. február 25., szerda

15/2. rész- Megcsókolt, én meg visszacsókoltam

Sziasztoook! :)
Meghoztam a kövi részt! ;)
El sem tudjátok képzelni, hogy mennyire örülök annak, hogy ennyien olvassátok a blogot! ;)
Most, mióta átgondoltam 1D blogba azóta sokkal nagyobb az ihletem, ezért is tudok ilyen gyorsan írni. :)
Remélem nektek sem baj, hogy átírtam. ☺
Ha tetszik a rész pipáljatok, kommenteljetek és iratkozzatok fel! :D
Jó olvasást, puszi Zsófi ❤


"-De nem mindenhol. Ha meglátják had legyen egy kicsit téma, hogy kivel kavarhat Niall Horan, a szőke ír fiú, akinek még nem nagyon volt csaja. És nehogy azt hidd, hogy egy általad hozott esetleges rossz döntés miatt este nem csókollak meg!
-Szia Niall!"
-Szia Barbi!
Mikor elment mosolyogva kezdtem el ugrálni meg sikítozni. Lehet, hogy előtte nem vagyok az a bepisilős fajta, de mikor nincs mellettem. Teljesen! És amit mondott.... "És nehogy azt hidd, hogy egy általad hozott esetleges rossz döntés miatt este nem csókollak meg!" Különödebben még időm sem volt ezen gondolkodni, de majd a pillanat kihozza. De nem fogok rossz döntést hozni. Abban biztos vagyok. Jött Dávid, hogy mennek enni, de én mondtam, hogy már ettem. És elkértem Sophiet is, hogy ne kelljen levinniük és én se unatkozzak. Pár perc múlva jött Krisz.
-Szia!
-Szia Barbi! Bejöhetek?
-Persze, gyere csak! Mizu?
-Csak régen beszélgettünk.
-Ez igaz.
Leültünk az ágyra és a kislány pedig az ágyon feküdt és az egyik játékával játszott.
-Na mi van közted meg aközött a szőke gyerek között?
-Te most komolyan azt akarod, hogy lelkizzek veled?
-Ahha! Olyan vagy nekem mint a húgom.
-Dávidéknak a fogadott lánya vagyok, neked a fogadott húgod. Fasza!- röhögtem fel.
-Én komolyan mondtam!
-Tudom. Nekem is olyan vagy mint a bátyám.
-Akkor mesélj!
-Menyi idő?
-Három óra.
-Oké. Ötre megyünk. Vagyis. Ugye te is eljössz?
-Persze. Meg kell védeni a húgom.
-Köszönöm. De nem kell megvédeni. Niall rendes gyerek. Azt hiszem... Amíg nem ismertem személyesen én is csak egy sima rajongó voltam, aki így imádja őket meg úgy. De mikor megismertem akkor jöttem rá, hogy persze azok is érzések, de csak akkor tudod biztosra ha komolyan ismered.



-És mikor meg akart csókolni ugye Harry megzavart minket. Az előbb ment el. És úgy beszéltük meg, hogy csak este csókol meg. De most az előbb adott egy szájra puszit. Azért nem is látszik a vörös rúzsom. Tényleg azt majd újra kell csinálnom! Na de ez van. Azt hiszem... Szeretem! Egy nap után nem gáz ilyet mondani?- folytattam mondandóm.
-Nem. Egyátalán nem gáz. Az érzések nem idővel változnak hanem ha valakit meglátsz bumm beleszeretsz.
-Ahha értem.
-És Máté?
-Mi van vele?
-Én is azt kérdezem.
-Jahh! Míg itt volt Niall a húgommal beszéltünk aztán mondtam, hogy beszélnem kéne vele. Aztán úgy skypeoltunk, hogy itt ült mellettem. Mátéval megbeszéltük, hogy barátok vagyunk. Erre! Egyből elkezdi. És barátom! Ki az ott melletted? Alig bírtam visszatartani a röhögést. Mondtam neki, hogy nem az ő dolga és kinyomtam. Szakítottunk.
-Az kemény. Féltékeny.
-De nem tudom mire. Nem is szerettük egymást. Na mindegy! Sophie mit csinálsz? Mindjárt leesel!- kaptam a kislány után aki az ágyn mászott és majdnem a földön végezte. Ölembe vettem és játszani kezdtünk vele. Egy fél órával később jöttek Sonjáék és miután a két pasi elment- azzal az indokkal, hogy hagynak minet készülődni- mi ki is vettünk a bőröndből és a szekrényből is minden ruhát. Hát igen. A kipakolással nem teljesen végeztem.
-Sonja majd el kell menni vásárolni, mert ha maradunk egy hetet nem lesz elég ruhám.
-Oké. Majd elmegyünk.
-Mit vegyek fel?
-Nézd! Ez a ruha nem jó?- emelt fel egy fehér csipkés ruhát aminek a derekánál egy fekete szalag volt egy masnival
-Sonja ez nem túl kislányos?
-Nem. Ilyet hallani sem akarok. Ez pont olyan ruha amiben Niallnek csak mégjobban megtetszel!
-Tuti?
-Tuti!
-És nincs túl hideg?
-Kocsival megyünk, nyugi.
-Oké. Akkor felöltözök. Viszont a rúzsom... Öhmmm... A lényeg, hogy lejött. Légyszi visszakened? Az a nő odaadta.
-Ja persze! De először öltözz fel!
-Nem. Előbb letusolok.
-Oké!
Bementem a fürdőbe és egy gyors tusolás után, hogy vigyázzak a hajamra és a sminkemre gyorsan letusoltam. Gyorsan felöltötem ls megnéztem magam a tükörbe. Büszke voltam a pótanyukámra, hogy ilyen jó ruhát talált nekem. Kimentem a fürdőből és megálltam Sonja előtt.



-Na?
-Jujj! Gyönyörű vagy!
-Komolyan?
-Mikor mondtam neked olyat ami nem igaz?
-Soha!- mosolyodtam el.
-Na hát akkor?
-Kiegészíted a sminket?
-Persze. Ülj le!
Leültem az ágyra a kezébe nyomtam azokat a cuccokat amiket Marthatól kaptam és újra csinálta  az arcomat. A hajamra fújt még egy kis hajlakkot és kész is voltam. Viszont azt mondta, hogy ehez a ruhához ilyen vad smink nem megy, lemosta. Egy halványat tett fel helyette. Nem is bántam, mert bár Martha gyönyörűen megcsinálta de egy kissé kurvás volt. Utána Sonja is összekészülődött a saját szobájában- persze én is ott voltam- és a kis Sophienak is találtunnk egy cuki ruhát. Már csak azt vettük észre, hogy fél öt.
-Indulnunk kell!
-Most?
-Ahha. Niallnek megígértem, hogy előbb odamegyünk mint a többi VIPes. Meg adott ilyen nem tudom mit ilyen nyakbaakaztós szarságot, hogy azzal úgy fognak kezelni mint a többi 1D barátnőt meg azt vihetek be akit akarok.
-Az tök jó.
-Jaja. De menjünk mááár!
-Oké nyugi. A srácok gondolom Krisz szobájában lesznek, szedjük össze őket aztán akkor indulhatunk!
-Oké. Csak még én is visszamegyek a kabátomért meg a táskámért.
-Jólvan. A recepción találkozunk öt perc múlva.
-Ott leszek.
Visszasiettem a szobámba a mamuszomat egy gyönyörű magas sarkúra cseréltem, felkaptam egy bőrdzsekit, megfogtam a táskám és le is mentem. A többiek még nem értek le, így telefonoztam. Instán 176.591. értesítésem van. Ennyi like jött Niall képére! És 2893 komment. A twitterről nem is beszélek. Eddig sem volt kevés követőm de most 300-zal is megugrott!
-Mehetünk?- lépett mellém Krisz. Egész jól nézett ki. Meg még Dávid is felöltözött. Pedig ő az aki még délelőtt az ügynökségre is pólóban jött.
-Húúúú! De jól néztek ki? Nem is tudtam, hogy így is fel tudtok öltözni!
-Ha a fogadott lányom  meg a leendő pasijának a randijára megyek...
-Dávid!- szólt rá Sonja is- Inkább menjünk!
Fogtunk egy taxit amibe csak úgy fértünk be, hogy Sophie hordozója az ölembe került.
Negyed órát kocsizhattunk kb mikor odaértünk. Az a tömeg ami ott volt! Egyszerűen hatalmas volt! A végét sem láttam annak a sok embernek. A VIP résznél is álltak páran, de miután felmutattam a kártyát amit Niall adott délután egyből máshogy néztek rám. Egy őr ment előttem, utánam jöttek Kriszék és utánuk is egy őr. A srácok öltözője felé vezettek minket, ahol épp... Nem is tudom mit csináltak. Niall a ping-pong asztalon feküdt egy szál farmerben, az asztal másik végénél Louis állt, és úgy játszottak. Liam és Zayn focizott, Harry meg táncolt(?).  Először ő vett észre.
-Barbii! Szia!- jött oda és megölelt.
-Hali Harry! Öhmm. Jó a mozgásod!
-Köszi! Majd megtanítalak táncolni!
-Minden vágyam! Szia Liaaam!- öleltem meg őt is- Hogy vagy?
-Reggel nem voltam valami fényesen. De már jól vagyok köszi.
Közben odaért Zayn is, be lettünk mutatva egymásnak. Már csak Niall és Louis nem vettek minket észre. Liam épp arra készült, hogy szól nekik, de intettem neki, hogy hagyja. Gyors lefényképeztem majd odamentem hozzájuk.



-Barbi! Szia! Ti mikor értetek ide?
-Kb öt perce, de semmi baj.
-Bemutatlak Louisnak és Zaynnek.
-Zayn miatt ne aggódj! Már be vagyok neki mutatva!
-De Lou barátunknak nem. Louis ő Barbi. Barbi, Louis.
-Szia!
-Hali! Te tényleg olyan szép vagy mint Niall mondta.
-Köszönöm! Ti is tűrhetően néztek ki!
-Ez igazán megtisztelő!
-Egyébként ők itt Sonja, Dávid és Krisz. És ez a csőppség...- vettem a kezembe Sophiet.
-A lányod?- kérezte felcsillant szemekke Harry.
-Mi? Nem. Hülye vagy? Ő Sophie Krisz és Sonja közös lánya.
-De cuki! Megfoghatom?
-Miattam. Sonja? Hol van Sonja?- néztem körbe mert már egyikőjük sem volt ott. Körbenéztem, és láttam, hogy Sonja a sminkessel beszélget, Krisz a dobossal Joshhal Dávid meg a srácok meneddzserével- Persze fogd meg!- nyomtam a kezébe. Azonnal gügyögni kezdett neki.
-Na Sophiet itt hagyhatod, Harryvel jól ellesznek, te pedig gyere velem!
-Oké. Hova megyünk?
-Gyere!
-Jövök!- megfogtam a kezét és utána mentem.
Bementünk egy üres szobába. A srácok posztereivel volt díszítve és egy kanapé volt benne. Leültünk és Niall felém fordult.
-Hol a sminked ami délután volt?
-A rúzs része is lejött, meg igazából jól tartotta magát, de a ruhámhoz nem illett, így lemostam. Baj?
-Dehogy is. Először is. Ebben a ruhában gyönyörű vagy! A sminkedet meg egyátalán nem sajnálom. Olyan más volt mint te.
-Értem mire gondolsz.
-Mi a kedvenc számod?
-Mi?
-Kedvenc szám. Tőlünk.
-Jaaa! Moments!- nem tudom miért ezt mondtam. De akkor abban a pillanatban valamiért ez volt a kedvencem.
-Hmmm. Azt Ed írta. Jó haver.
-Tudom.
-Oké.
-Miért?
-Majd megtudod. Csak figyelj! Egész koncert alatt!
-Hidd el! Figyelni fogok! Viszont.... Reggel....
-A-aaa. Még mindig elmehetsz koncert előtt.
-Ennyire nem bízol bennem?
-De bízok. Viszont akkor te is bízz bennem! Megígértem!
-Oké- mondtam és hosszan megöleltem. Valaki kopogott, de Niall még mindig ölelt.
-Zavarok?
-Dehogy is, Gyere csak Harry!
-Nem nekem kéne bejönni, hanem nektek ki. Most kedtzék beengedni a VIPeseket és...
-Oké, tudom. Egy perc és jövünk- mondta NIall majd rám nézett- Figyelj! Bár itt a nyakadban ez a megkülönböztető cucc, most ti is ugyanolyan bepisilős rajongók lesztek oké?
-Oké.
-Vagypedig.... Ülhettek úgy mint hozzátatrtozók.
-De akkor nem lesz fényképem veletek
-Annyi képet csinálhatsz majd velünk amennyit csak akarsz! Ha... Esetleg mi... Összejönnénk.
-Ezt most miért így mondod?
-Hogy mondjam?
-Azt nem tudom, hogy te hogyan mondjad, csak azt, hogy ha egyszer végre megcsókolsz gondolom összejövünk és akkor még fogunk találkozni és akkor majd lesz közös képem veletek.
-Én is így mondom. De van egy meglepetésem. És addig amíg azt meg nem tudod addig csak barátok vagyunk. Utána meg majd megbeszéljük.
-Oké. De most vegyél fel egy pólót aztán menj a rajongókhoz. Ja és egy jótanács hozzám! Néha féltékeny típus vagyok!
-Még nem vagyunk együtt!- fordult vissza az ajtóból és egy óriási vigyor és kscsintás kíséretében kiment a szobából. Hitetlenül elnevettem magam majd én is kimentem. A srácok öten plusz a meneddzserük valamiről nagyon beszéltek. A kanapén ültek a többiek és beszélgettek. Lehuppantam melléjük.
-Na mizu?
-Semmi.
-Megcsókolt?
-Nem.
-Megfog.
-Tudom. Sophie?
-Ja! Egy ideig játszott Harryvel, aztán Louissal és mikor akarta átadni Zaynnek majdnem leesett, így jobbank láttam, ha megfogom.
-Jól tetted- mondtam, és elkezdték beengedni a rajongókat.
Csak mosolyogva néztem a srácokat, hogy mennyire szeretik a rajongóikat, és azokat a lányokat is, hogy mennyire szeretik őket. Valamin nagyon elgondolkodhattam, mert egyszer csak két kezet éreztem a vállamon.
-Jézus de megijesztettél!
-Nem jézus, csak Louis.
-De vicces valaki! Mizu?
-Semmi. Csak be szeretném mutatni neked a barátnőm. És most, hogy majd te is 1D barátnő leszel nem árt pár kevésbé kellemes dolgot tudnod. Sok olyan "rajongó" van akik ki akarják csinálni, mert, hogy Harry és az én szerelmem közé áll. Mikor ennek semmi valóságalapja, én csak és kizárólag őt szeretem.
-Oké. Én elhiszem. Elou forever!
-Örülök, hogy így gondolod!
-Hééé! Akik abban a faszságban hisz az egy jó nagy hülye! És hogy emiatt még Elt is kicsinálják! Most ő hol van?
-Az egyik szobában. Azért, hogy ne piszkálják az utálók.
-Jahh! Be lehet hozzá menni?
-Nem valami beteg, akihez lehet menni látogatni, vinni neki meleg levest. Menj be hozzá! Beszélgessetek! De mire kezdődik a koncert gyertek vissza!
-Okés. 
-Üzenem neki, hogy szeretem, de most nem tudok elszabadulni. Viszont itt van kaja, innen vigyél be valamit, egyetek!
-Jó!- miután két nagy tányérnyi kajával feltankoltam bementem abba a szobába amit Lou mondott. El tényleg ott ült, és a telefonját nyomkodta.
-Uram atyám! Te komolyan Eleanor vagy?
-Szia! Igen! Eleanor Calder! Személyesen!
-Jujj! Örülök, hogy találkoztunk! Én Palvin Barbi vagyok! Te vagy a példaképem! Tudom, hogy olyannak nézek ki mint a többi rajongó, de szerintem már hallottál rólam. Nialltől.
-Ja igen! A gyönyörű lány akit meg akar hódítani!
-Pontosan!
-Komolyan mondtad?
-Mit?
-Hogy én vagyok a példaképed?
-Ja! Igen! Teljesen komolyan!
-Miért?
-Azért, mert nagyon-nagyon sok hülye ember van akik nem látnak az idiótaságuktól. És nagyon sokat bántanak emiatt, de te még mindig kitartassz Louisért, kettőtökért, a szerelmetekért. És emiatt nagyon csodállak! Mostanában viszont elég sokat fogytál, és ez sok mindenkinek feltűnt. Ezt ne csináld magaddal!
-Te komolyan magyar vagy?
-Teljesen komolyan!
-Akkor hogy tudsz ilyen jól angolul?
-Nyelvvizsga. Felső fokú.
-Jaa! És amit elmondtál.... Tényleg úgy látod?
-Tényleg. Miattam beszélhetnénk közhelyes dolgokról, de azokról beszélj az álbarátokkal! Én szeretnék igazi barátod lenni, és megmondani neked azt amit gondolok.
-Köszönöm.
-Nincs mit. Hoztam kaját.
-Farkas éhes vagyok! Nagyon látszik, hogy sokat fogytam?
-Nagyon. Mennyit?
-Ötvenhétről negyvenhétre.
-Azta! 
-De annyian bántanak! Hogy ribanc vagyok. Hogy miért állok Louisék közé. Hogy miért élek. Hogy haljak meg. Hogy anya szült volna sült helyettem. Hogy csúnya vagyok. Hogy gebe vagyok. És ahh! Annyira elegem van! És szerintem már Louis is nagyon un! Neki elmondom ezeket a dolgokat, de nem nagyon tud vele mit tenni. Megverni mégsem verheti meg a rajongóit. Volt már, hogy bemutatott nekik- mármint tudod középső ujjal, nem úgy, hogy Elenor rajongók. Rajongók, Eleanor- de azzal sem sokat ért el.
-Ne folytatsd! Elhiszem, hogy nagyon nehéz, de próbálj meg azokra az emberekre koncentrálni akik szeretnek! Louis, a többi srác, a barátaid, a szüleid, és most már én is! Ja! És Louis azt üzeni, hogy szeret!
-Próbálok! Barbi? 
-Igen? 
-Tudom, hogy ilyet az oviban szoktak kérdezni, de nem érdekel. Lehetnék a legjobb barátnőd?
-Jajj hát persze! Te vagy az én legjobb barátnőm!- mondtam, és jelen állás szerint úgy is gondoltam. Oké. Ott van nekem Sonja, de én komolyan úgy nézek rá mint pót anyukámra. Aztán ott van Nóri is. De mostanában vele sem vagyon jóban. Nem vesztünk össze meg semmi ilyen, de már nem vagyunk olyan jóban. Eltávolodtunk egymástól. Komolyan El volt az akire  úgy éreztem számíthatok.
-Köszönöm! De most te is mesélj valamit!




Elmeséltem a Mátés sztorit. Mindent. Összejövetelünktől kezdve. Arra eszméltünk fel, hogy lassan végez az előzenekar. Tudtuk, hogy a rajongók már nincsenek itt a back stageben, így kimentünk. A srácok épp öltöztek.
-Merre voltatok?
-Csak beszélgettünk. Lelkiztünk. Néha jó nem öt idiótával lenni összezárva- nézett a barátjára El.
-Ezzel azt akarod mondani, hogy idióta vagyok?
-Azt hiszem azt.
-Na várj csak!- és elkezdtek kergetőzni. Mikor Louis utolérte barátnőjét, szorosan megölelte, és hosszan megcsókolta. Látszott, hogy mennyire szeretik egymást. Nem tudtam merre vannak Sonjáék.
-Harry nem tudod merre vannak?
-Ammm. Nem. Talán.... Ja igen! Sophie, ugye az a kislány neve?
-Az.
-Oké. Tehát Sophie hányt, meg lázas lett, az anyukája, Sonja haza akarta vinni, de a faszija nem hagyta. Így mentek mind a ketten. És akkor az a harmadik tag sem akart itt maradni. Ja tényleg! Azt üzenik, hogy majd hívd fel őket.
-Oké. Köszi! Mennyi idő van kezdésig?
-Öt perc.
-Akkor gyors lerendezem őket.
-Te tudod.
Visszamentem abba a szobába amiben pár perce még Ellel beszélgettem és gyors hívtam Kriszt.
-Szia! Kinga! Az van, hogy Sonja is meg Sophie is betegek lettek. Azért jöttünk vissza. Niallel meg van beszélve, vele jössz vissza a hotelba. Ha beülnek valahova, te is mész! Értetted?
-Ahha!
-Most letszem. Én vagyok Sonjával. Hányik. Szia Kinga!
-Szia Krisz!
Szegények! Én utálok beteg lenni! Még a gondolatától is a hideg ráz. Visszamentem a többiekhez és láttam, hogy még pár dolgot egyeztetnek. Niall odalépett hozzám és megölelt.
-Bízz bennem! És egész estére rám vagy bízva!
-Bízok benned Niall! És tudom. Legyetek ügyesek! 
-Van egy olyan érzésem, hogy ez egy nagyon jó koncert lesz.
-Akkor oké! Na menjetek!
Beálltak a begyakorolt helyükre és kezdődhetett a koncert. A srácok sorban éneelték a turné dalait. Where do broken hearts go. Stockholm Syndrome. Change your ticket. Ready to run. 18. Az utolsó számot az első szünet előtt Ellel végig énekeltük.



Aztán a srácok gyorsan átöltöztek. Itt még az is belefért nekik, hogy egy kicsit hülyüljenek. Lement a második része is a koncertnek és a harmadik "felvonásnál"  Story if my life után Niall felszólalt. 
-Nos. Amint tudjátok! A következő három napban is itt fogunk koncertezni! És ha mi most nem itt lennénk hanem a világ bármely más pontján, még ha csak a szomszéd városban is. Soha nem láttam volna meg azt a lányt akit megszeretek. Mert mikor a reptéren odajött hozzám tudtam, hogy ő más. És tudtam, ha nem teszek valamit akkor soha többet nem látom. És tettem érte.- Az én telefononommal készítettünk képeket amikből az egyiket reggel ki is posztoltam.- Kapott egy jegyet a mai koncertre. Tehát ma ő is itt tombol veletek. Vagyis remélem tombol, mert én szeretném őt boldoggá tenni. Mikor ma délután nem volt velem, rájöttem valamire. Többet érzek mint barátság. Barbi! Én beléd szerettem! Bármennyire is furcsa ezt hallani, de én szeretlek téged és ha tehetném azt a Máté gyereket leültem, hogy hagyott menni. És... Most szépen megkérlek, hogy gyere fel a színpadra, mert van még egy meglepetésem is!- mondta Niall frlém fordulva.
Először mozdulni sem tudtam. Lefagytam. Niall egy stadionnyi ember előtt szerelmet vallott nekem. És ezt az egész világ látni fogja! Igazából könnyes szemmel hallgattam végig, mert gyönyörű volt amit mondott. De nem tudtam megmozdulni. Egyszer csak két kéz fonódott a derekamra és felemelt. Liam volt az.
-Liam most azonnal tegyél le! 
-Vagy besjössz a saját lábadon vagy így viszlek be!
-Megyek na. Csak meglepett.
-Ezt ne most beszéljük meg! Nézzél szegény gyerekre! Annyira izgul szerencsétlen!- mutatott Niall felé. Tényleg tökre izgult. Vettem egy nagy levegőt és elindultam. Az egesz stadionban csend volt. Még a cipőm kopogását is hallani lehetett, és a színpad közepén Niall várt kinyújtott kezekkel. Mikor odaértem kezeinket összekulcsoltam és úgy léptem hozzá közelebb. Mielőtt bármit mondhattam volna odahajolt hozzám és megcsókolt. Először óvatosan, majd mikor érzte, hogy kezeimet a nyaka körül fonom össze ős is átölelte a derekam, és húzott magához még közelebb. Olyan jól csókolt! Mikor egy pillanatra elengedett én nem akartam, hogy vége legyen ezért- mivel még így magas sarkúban is alacsonyabb vagyok nála- lábujjhegyre álltam megfogtam ingje gallérját és csókoltam vissza. Istenem gyönyörű pillanat volt! Soha nem fogom elfelejteni! Nem tudom mennyi ideig álltunk ott csókolózva, de annak a több ezer embernek a skikítozására eszméltem fel! Tudtam, nem a leghelyesebb dolog, hogy ennyi ember előtt ezt csináluk, de nem bírtam tovább. Mosolyogva fúrtam a fejem Niall vállába.
-Én is szeretlek! El sem tudod képzelni mennyire!
-De. El tudom- Végül Niall a szájához emelte a mikrofont és tovább beszélt- Nos. Ő ez a csodálatos lany aki elrabolta a szívem. Hát nem gyönyörű? Barbi! Van még egy meglepi!
-Ugye nem a kezem kéred meg?- kérdeztem súgva, mire csak megrázta a fejét- Akkor oké.
-Mondtad, hogy a Moments a kedvenc számod. És bár nincs benne a turné dallistájában a fiúkkal megbeszéltük, hogy azt is elénekelnénk. Srácok nektek sem baj?- kérdezte a rajongóktól akiknek persze nem volt baj. Plusz egy dal? Tőlük? Persze! Le akartam sétálni a színpadról, de Niall annyira szorosan kulcsolta kezeinket, hogy nem tudtam. A többiek is odajöttek körénk és úgy énekelték végig a dalt. 

"You know I'll be 
Your life, your voice, your reason to be,
My love, my heart,
Is breathing for this,
Moments in time,
I'll find the words to say
Before you live mi today."

Mikor vége lett a dalnak Niall engedett lemenni a színpadról. Kiderültem az emberek látóköréből- csak a backstageben lévők láttak- és sikítozni meg ugrálni kezdtem. El jött oda hozzám és szorosan megölelt, nevettünk és ugráltunk. Jézusom de nagyon boldog voltam!
-Uram atyám! Niall megcsókolt több tízezer ember előtt!
-Tudoom! Nem gondoltam volna, hogy ennyi ember előtt csókol meg!
-Én tudtam! Igazából mindenki tudta!
-Én még csak nem is sejtettem. És azt mondta szeret!
-És tudom, hogy komolyan gondolja. Ő nem az a féle aki mindenkinek ilyeneket mond.
-Remélem. Viszont az a része ahol... Ahol azt mondta, hogy Mátét leütné.
-Ja igen! Hát én mennék vele, ha már a legjobb barátnőmről van szó!
-Köszönöm!
Innentől tovább figyeltük a koncertet és alig vártam, hpgy vége legyen. Jó volt őket hallgatni, de önző módon Niallel akartam lenni. Mikor vége lett a srácok megköszönték a rajongóknak, hogy itt voltak meg ilyenek és lejöttek a színpadról. Az ülőgarnitúrán ültem és Niall huppant le mellém.
-Na? Megígértem, hogy megcsókollak!
-Én nem így gondoltam. Azt hittem, hogy kezzen leszünk meg minden.
-De ez így nem tetszett?
-De ez így volt gyönyörű ahogy volt!
-Akkor örülök!
-És mi most akkor....- kérdeztem, de ő elhallgatott egy csókkal.
-Mi most? Nem megbeszéltük?  Még te mondtad, hogy ha egyszer megcsókollak összejövünk. És én ország-világ előtt bevallottam, hogy szeretlek.
-Akkor szerintem együtt vagyunk.
-Szeretlek!
-Én is!- mondtam, majd odahajoltam hozzá és megcsókoltam. Többször egymás után.
-Gyerekek! Ti most akkor együtt vagytok?- jött oda Harry.
-Igen.
-Vááá! Ez de menőő! Már csak én vagyok szingli!
-Ennenk ennyire örülsz?
-Persze!
-Akkor oké!- mondtam mikor megcsörrent a telefonom. Megnéztem ki hív, mert nekem ez most töéletes volt ahogy voltunk. Nóri volt az. Mit akarhat? Bármennyire is szeretem a legjobb barátnőm nem gondoltam, hogy hátsó szándék nélkül keresne. Kibújtam Niall öleléséből és egy kicsit arrébb sétáltam mielőtt felvettem.
-Igen?
-Szia Barbi, Nóri vagyok!
-Szia! Otthon már hajnal van! Miért hívsz ilyenkor?
-Ja! Csak láttuk instán reggel a képet amit Niall tett ki, és gondoltuk a lányokkal, megnézzük a ma esti koncert livestreamjét. Aztán láttuk, hogy Niall szerelmet vallott egy bizonyos Barbi. Te vagy az?
-Igen.
-Komolyaaaan?
-Komolyan.
-Niall Horan szeret?
-Igen. És nem úgy mint Máté.
-Ja! Máténak is sikerül túllépnie.
-Mivel nem szerettük egmást nem lehetett valami nehéz...
-Tudod kivel?
-Kivel?
-Velem.
-Na! Hát ezt nem gondoltam volna! Összzeszűröd a levet a volt passimmal?
-Kinga ez ennél sokkal bonyolultabb!
-Nem érdekel. Szeretném ha tudnád, és mivel ott vannak a lányok is mond meg nekik is! Ha csak emiatt hívtál akkor le is tehetjük, de! Én most boldog vagyok, és mivel nekem bejött ez az egész dolog ami miatt ide jöttem, így magántanuló leszek, ergo nem fogok a suliba járni. Tehát nem is fogunk találkozni, kérlek ne tartsuk a kpcsolatot. Senkivel. Nekem új barátaim lettek. Rendben? Szia!- mondtam, és mielőtt bármit mondhatott volna kinyomtam. Mivel ezt az utolsó pár mondatot idegesen mondtam el a többiek mind engem figyeltek. Senki nem értette mit mondok. Mosolyogva visszasétáltam hozzájuk.
-Ez mi volt?
-Semmi. Csak a volt barátnőm felhívott, hogy elmondhassa összejött a volt faszimmal. És megmondtam, hogy magántanuló leszek és innentől nem akarom tartani velük a kapcsolatot.
-De emiatt ne búsúlj! Itt vagyunk mi barátoknak!- mondta Zayn.
-Tudom. És köszönöm! Ti vagytok az új barátaim! És ha holnap beszélek a szüleimmel, lehet az új családom is!- röhögtem fel.
-Ha kell!
-Srácok nem megyünk el valahova?
-Harry tudjuk ám, hogy azért akarsz elmenni valahova, hogy keress magadnak valakit éjszakára!- röhögtek fel a többiek.
-Haha. De vicces!
-Ne mááár! Komolyan! Ünnepeljünk!
-Mit?
-Hogy együtt vagyunk Niallel!
-Én abban mit ünnepeljek? Menjetek szobára aztán ketten ünnepeljetek! Nem ám! Vicceltem!- röhögte el magát Liam.
-Mertem remélni.
-AKkor megyünk?
-Menjünk!
-Megyünk oda ahol tegnap voltatok?
-Nekem nem annyira jött be....- húztam el a szám.
-Nekem se.
-Akkor először keresni kéne egy helyet.
-Akkor keress!
-De ekőbb nem megyünk el a hotelba átöltözni?- kérdezte Eleanor.
-Igen. Az jó lenne- értettem vele egyet.
-Lányok nem jó az a ruha amiben most vagytok?
-Nem.
-Akkor menjünk vissza a hotelba átöltözni!
Ellel egy nagyott bólintottunk, így vettük tudomásul, hogy nekünk lett igazam.
Beültem Niall kocsijába és velünk jött Liam meg Harry is. A másik kocsiban ment El, Louis és Zayn. A hotelnél bementem az én szobámba és ruhát kerestem. Kifésültem a hajamat, hogy ne legyen annyira göndör és copfba kötöttem. Felkaptam egy pulcsit meg egy gatyát és már indulhattunk is.
-Mehetünk?- kérdezte Niall mikor odamentem hozzá és átkarolta a derekam.
-Ahha. Szerinted nem baj, hogy nem valami koktél ruhát vettem fel?
-Dehogy is! Nekem így vagy gyönyörű. Másnak meg ne akarj tetszeni!
-Oké!- mondtam és megcsókoltam- Annyira boldog vagyok!
-Örülök, hogy én tehetlek boldoggá!
-Köszönöm, hogy te teszel boldoggá!



Ui.: Nagyon szépen köszönöm az 1428 oldalmegjelenítést!


Sophie ❤

2015. február 20., péntek

15/1. rész- Megcsókolt, én meg visszacsókoltam

Sziasztook! ^^
Szóval meghoztam a kövi részt! ;)
Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket :D
Viszont ez a rész egyben nagyon hosszú lenne így két részre bontottam. :)
Az előző részt ugye hétfőn hoztam, ezzel kedd este végeztem, de nem akartam kirakni. Emiatt bocsi. :$
Viszont már megvan a kövi rész is! ☺
Ha tetszik iratkozzatok fel, kommenteljetek és pipáljatok is! :)
Jó olvasást pusi Zsófi ❤



"-Szia! Ja és még valami! Ha Harry nem zavart volna meg akkor nem ott hagytam volna abba amit csináltam ahol tartottam- értettem mire gondolt. Arra mikor az arcomat a kezei közé fogta, és talán túl közel is kerültek egymáshoz. Meg akart csókolni?!"
-Akkor folytatsd!
-Mi? Komolyan?
-Halál komolyan!- néztem a szemébe. Tudtam, hogy egyátalán nem helyes az amit teszek, de most erre volt szükségem. El sem merem képzelni mi lesz ha elmondom mondjuk Flórának. De nem érdekel! Mert ha Niall most megcsókol akkor a jövőben talán van egy kis esélyünk. De ha most nem történik semmi, nem látok rá sok esélyt.
-Nem.
-Miért?
-Azért mert akkor nem lehetek biztos abban, hogy este eljössz. Ha eljössz ígérem megcsókollak!
-Azta!
-Mi az?
-Niall Horan azt ígéri nekem megcsókol. Jujj! Bocsi bocsi! Én más vagyok mint a többi lány!
-Mi? Barbi nem! Nyugodtan mutatsd ki az érzéseidet! Miattam ne váltott meg!
-Oké. Viszont. Én most szakítottam a Mátéval. Ne várd azt, hogy egyből új kapcsolatot akarok!- mondtam, de abban a pillanatban el is szégyelltem magam. Mi van?? Kinga te teljesen hülye vagy?? Ki beszélt itt kapcsolatról?? Jézusom!
-Én várok rád!
-Komolyan?- most nekem esett le az állam.
-Komolyan. Barbi én már többször mondtam neked, hogy gyönyörű vagy! Mióta tegnap megláttalak a reptéren.... Tetszel nekem!
-Azta!
-Esküszöm! Lehet fura egy ilyen ember szájából hallani aki úgymond "bárkit megkaphat" de ez van. Nekem te tetszel!
-Jézusom! Ezt nem mondod komolyan!?
-Kinga! Mit akarsz még? Álljak ki a tetőre?
-Nem, nem, nem! Arra semmi szükség. Figyelj! Én most elmegyek reggelizni aztán bemegyünk az ügynökségre. Mármint a többiekkel. És este találkozunk. Ígérem! Ott leszek! Addig adj egy kis időt, rendben?
-Oké. És csak, hogy tudd! Nem akartalak elijeszteni!
-Nem ijesztettél el! Sőt! De figylej! Én most szakítottam! Kérlek! Estig adj időt! Addig végigondolom ezt az egészet.
-Rendben. De ott legyél ám! És azt még várd meg, míg a képet kiteszem! Csak, hogy lásd milyen szöveget írok!
-Oké! 

Elővette a telefonját és a galériában kikereste azt a képet amin puszit adok az arcára. És a szöveg is nagyon cuki volt amit hozzá írt.



"Thank you for this wonderful yesterday! And good luck for today! and at the evening i will do what we wanted now. you beautiful hungarian girl!"

"Köszönöm ezt a csodálatos tegnapot! És sok szerencsét mára! És este meg fogom csinálni azt amit most akartunk. te gyönyörű magyar lány!"

Nevetve néztem ahogy beírja, de hagytam. Nem haragudtam Mátéra de reméltem, hogy ezt valahogy meg fogja látni. Viszont egy kicsit féltem is attól, hogy mit fognak szólni Dávidék és az otthoniak. Nóri, Flóra, a szüleim.
-Niall én akkor most már komolyan megyek!
-Oké. És akkor este találkozunk!
-Igen.
-Rendben. Puszi!
-Puszi! Szia!
-Szia!- gyorsan megöleltem és eljöttem. Ránéztem a telefonomra- amin szerencsére a WIFI nem volt bekapcsolva, igy nem láttam a sok értesítést amit Niall képe miatt kaptam- és láttam, hogy fél kilenc. Azta! Egy órát ott voltam! Lesiettem reggelizni ahol megtaláltam a többieket. Mikor egy csomó mindent összegyűjtöttem a svédasztalon odamentem hozzájuk.
-Jó reggelt!
-Szia Barbi! Hogy aludtál?
-Köszi jól! Éjjel egykor visszaértem aztán hét körül keltem.
-És akkor hol voltál eddig?- néztek rám értetlenül.
-Valakinek el kellett mondanom, hogy szakítottunk Mátéval. És mivel tegnap este is Niallel voltam és tök jóban lettünk- talán túl jóban- gondoltam magamban- így hozzá mentem el, és vele beszélgettünk. Ugye nem baj?
-Nézd! Nem örülök neki, hogy idegen emebrekkel beszélgetsz.....- kedte a monológját Dávid, de nem hagytam, hogy befejezze.
-Nem idegen!
-Oké akkor nem idegen. És pontosan miért is szakítottál Mátéval?
-Ő szakított velem!
-Akkor miért szakított veled?
-Hmmmm. Valami olyasmi miatt, hogy ha nekem összejön ez az egész akkor alig fogjuk egymást látni, és, hogy neki olyan barátnő kell akit bármikor megölelhet. És ebben teljesen igaza van. Meg mondta, hogy nehogy azt higyjem, hogy ő nem szeret, mert nem úgy van, és ha komolyna szeretjük egymást akkor úgyis egymásra találunk. Ez az amiben nem hiszek..
-És ezt hogy tudod ilyen könynedén elmondani?
-Mert rájöttem, hogy mi barátságból akarunk többet csinálni. És ez csak egy tini "szerelem" volt.
-Azta! Nekem nem volt sok szakításom, de egyet sem viseltem jól!- mondta Sonja.
-Hát ez van. Nem tudunk mit csinálni. Tudom, hogy majd még egyszer fel kell hívnom tisztázni azt az egészet....
-És nem is fáj?
-Nem. De nem hagyhatnánk ezt a témát?
-De. Izgulsz?
-Nagyon! Mi van ha nem leszek elég jó?
-Olyan nincs. Figyelj Kinga! Valamit el kell mondanom. Én nem teljesen a l'Oreal parisnak dolgozom. Én egy modellügynökséget vezetek. És csak beajánlottalak hozzájuk. És kellettél nekik- mondta Dávid.
-Azta! Figyelj! Én megbízok benned! Teljesen! És... A szüleim tudják?
-Igen. Anyukádnak már mondtam.
-Ja! Akkor oké!
-Viszont lassan induljunk!
-Én még felmegyek a táskámért meg a kabátomért.
-Én is jövök. Sophien pelust kell cseréni!- mondta Sonja aki valamiért nem volt rendesen felöltöztetve. Mikor már a liftben álltunk rákérdeztem.
-Sonja te hogyhogy így vagy felöltözve? Te nem jössz?
-Ja! Én nem. Én csak egy sminkes vagyok.
-Ezt hogy érted?
-Úgy, hogy Dávidnak én vagyok a sminkese de a l'Oreal Parisnak nem.
-Jaa! Vágom! Akkor Krisz se jön?
-Nem.
-Sajnálom.
-Ez van. Amíg kapom a fizetésem... Egyébként... Te és Niall.... Így mi van köztetek?
-Jajj Sonja nem tudom!
-Ezt hogy érted? Nem barátok vagytok?
-Öhmm. Figyelj Sonja. Ez bonyolutabb. Reggel elmondta, hogy tetszek neki. És ha Harry nem jön be akkor meg is csókolt volna.
-Mármint a Styles?
-A Styles. De nem ezen vagy a hangsúly.
-Ja! Hát meg akar csókolni.
-Neked mi a véleményed erről?
-Nézd Kinga! Most szakítottál Mátéval, de ahogy látom nem visel meg. Ergo. Nem szeretted. És ha ez a Niall tényleg olyan jófej és tetszessz neki. Szerintem... Adj neki egy esélyt! Valószínűleg nem sokat fogjátok látni egymást, de én megpróbálnám!
-És szerinted az nem baj, hogy tegnap ismerkedtünk meg?
-Nem... Szerintem nem...
-Köszönöm Sonja! Te vagy az én második anyukám!- öleltem meg nagyon szorosan.
-Örülök, hogy így gondolod!



Gyorsan bementem a szobámba, megfogtam a táskám és magamra kaptam a kabátom, és már indultam is. Útközben találkoztam Krisszel gyorsan megöleltük egymást, és a recepciónál még nekem kellett várnom Dávidra. Fogtunk egy taxit és el is indultunk az ügynökségre.
-Jézusom Dávid én annyira izgulok!
-Nyugi Barbi! Minden rendben lesz!
-Te mit gondolsz erről a Nialles dologról?
-Kinga őszinte legyek?
-Legyél!
-Oké. Ezt a Máté gyereket nem nagyon ismertem, de mikor láttam nagyon sunyi feje volt, magyarul nem volt szimpi. Nem azt mondom, hogy örülök neki, hogy szakítottatok de látván, hogy ez téged sem visel meg nem sajnálom. És ez a Niall gyerek. Hát Kinga nem tudom. Esüszöm neked én szinte úgy kezellek mint a fogadott lányomat emiatt nagyon féltelek. De ha komolyan gondolja azt a dolgot, hogy tetszel neki- és egy ilyen gyerek nem mond csak úgy ilyet- és ha össze is jön ez az egész érdekes lesz. Te most 17 vagy ő 20. Az három év, tehát egyátalán nem sok. Figyelj! Én mindig a nyomodban leszek, figyelni fogok rád, próbáljátok meg!
-Jujj Dávid! Komolyna mondom ti vagytok a második szüleim Sonjával! Annyi mindent köszönhetek nektek és annyira hálás vagyok!
-Te pedig a mi fogadott lányunk!
-Köszönöm! Egyébként szerinted Máté szeretett?
-Háááát. Ebben sem vagyok biztos.
-Az a gáz, hogy én sem!- röhögtem fel.
-De te szeretted?
-Ez a másik dolog amiben nem vagyok biztos. Lehet, hogy csak egy tini szerelem volt. Vagy csak haverként gondoltam rá, mert... Áhh nem tudom. 
-Nem szeretted. Mondjuk ki!
-Oké! Nem szerettem.
-Megérkeztünk- nézett hátra a taxiból a sofőr. Dávid fizetett majd bementünk. A recepción be kellett mondani a nevünk és útba igazítottak minket. Beszálltunk a liftbe ahol a tükörben mégegyszer megigazítottam a hajam. Dávid csak mosolyogva megrázta a fejét és mikor elértük a megfelelő szintet kiléptünk a liftből. Az ajtó előtt még egy mély levegőt vettem majd bementünk,
-Jónapot kívánok!
-Ááá! Jónapot! Köszönöm, hogy időben ideértek! Mr. Smith vagyok!- állt fel egy ilyen műmájer pasi. Valentino öltöny, Gucci cipő, Tissot óra. Jézusom! Az ilyen emberek olyan visszataszítok! És az asztalán egy Mac Book monitor és egy ugyan ilyen márkájú laptop és Starbucks pohár. Próbáltam nem hülye pofát vágni, csak mosolyogva fogtam vele kezet. 
-Jónapot!
-Nos akkor térjünk is a lényegre! Foglaljanak helyet! Adhatok meguknak valamit?
-Nem, köszönöm nem kérek semmit!
-Én sem.
-Rendben. Tehát akkor itt lenne a szerződés. 
-Először is. Mit kellene reklámoznom?
-Egy Miss Candy kollekciót. Ez tartalmaz szájfényt, körömlakkot és szemfestéket is. Ezek ilyen halványabb színűek, de itt van, meg is tudom mutatni.
És ezt a szerződést kéne alírni- húzott elő egy tálcát amin pár ilyen smink cucc volt illetve egy szerződést.
-Hmmmm. Ez nem is néz ki olyan rosszul- gondoltam magamban.
Dávid gyorsan elolvata a szerződést és alá is írta,
-Minden rendben vele?
-Persze. Te is írd alá!
-Oké!
Három példányt kellett aláírni. Közben megpillantottam egy összeget amit ezért a munkáért kapok. A szavam is elállt! Ennyi pénz egy olyan munkáért amit még szeretek is? Azta! Ezután még pár dolgot megbeszéltünk.
-Rendben. Akkor most megmutaték maguknak pár helyet. A sminkszobát, a fotó stúdiót, ilyeneket. Jöjjenek velem!
Dáviddal felálltunk és követtük ezt az embert. Jó nagy épület volt. Amint beléptünk a sminkszobába a szavam is elállt! Jézusom! Ennyi smink cuucot még soha nem láttam! Úgy léptem be, mint egy hercegnő a palotájába. Egy sminkes volt ott, és épp rendet rakott.
-Jónapot!
-Áhh jónapot kívánok! Te vagy az új modell?- mutatott rám.
-Én lennék.
-Akkor gyere! Kipróbálom, hogy melyik szín állna a legjobban-  mondta és már le is ültetett az egyik székbe.
-Kinga mi tovább megyünk, majd visszajövök érted!
-Oké.
És innentől a nő kezei alá kerültem. Kifestette a körmöm- esküszöm tíz körmömön tizenöt színű lakk volt-, nem tudom én hány árnyalatú szájfény volt rajtam és egy csomó féle szemfesték.
Igazából tökre tetszettek a színek, de egy halványkék körömlakk-szemfesték és halvány rózsaszín szájfénynél maradtunk. És ehez kellett három óra!! Végül megkértem Marthat- beszélgetés közben kiderült, hogy ez a neve-, hogy valami szép sminket vigyen fel nekem. Valami.... Randira megfelelőt. Vagyis.... Ez most Niallel randi lesz? Vagy nem? Vagy mi lesz ez? Jézusom! Rá fogok görcsölni! Egy gyönyörű sminket kaptam. A fodrászra már nem volt idő, hogy kipróbálja a hajam a fényképezésre, viszont őt is kértem, hogy valamit csináljon vele. Randi frizura. A szemem nagyon erős füstös szemfestéket "kapott" a számra vörös rúzs lett feltéve. A hajam pedig göndör fürtökben omlott a vállamra. Mosolyogva vettem tudomásul, hogy hogy nézek ki, mikor belépett Dávid és az a másik ember. Meneddzserem teljesen nyugodt volt, de a másik egyátalán.
-Hölgyem! Velünk tudna jönni?
-Persze, de baj van?
-Csak jöjjön velem! Az irodában mindent elmondok!
-Rendben.
Ijedten néztem Dávidra aki csak megrázta a fejét. Nem értettem mi történik, de csak remélni mertem, hogy nincs baj. Amint visszaértünk az irodába leültem ugyan oda mint ahol három óráj ültem és figyeltem.
-Tehát. Ennek a kollekciónak amit ön fog reklámozni van egy "párja is". A Miss Pop kollekció. És a modell aki ezt vállalta volna lebetegedett. Az lenne a kérdésem, hogy elválallná helyette? Persze a pénz is kétszeres lenne, meg minden. Illetve az utazásuk is meg lenne akkor hosszabbítva öt nappal. A költségeket pedig mi állnánk.
-Húúúú. Nem is tudom....
-Egy kicsit beszélhetnénk kettesben?- kérdezte Dávid.
-Persze- mondta az ember, de nem úgy tűnt mint aki fel akar állni. Tehát nekünk kell kimenni. Felálltunk és kiléptünk a folyosóra.
-Barbi! Ezt vállald el! Plusz öt nap! A karrierednek is jót fog tenni! És Niall is itt lesz.
-Komolyan?
-Jaja. Én már utána néztem. Szünet van a turnén, és itt lesznek New Yorkban.
-Először várjuk meg, hogy mi lesz este, és csak utána zsarolj érzelmileg Niallel. Egyébként ha megbeszéled anyuval maradhatunk. De akkor majd el kell menni vásárolni ruhát.
-Anyukáddal megbeszélem, Sonjával- vagy súgva teszem hozzá Niallel- meg majd elmész vásárolni.
-Dávid maradj már! Ezentúl vele fogsz basztatni?
-Nem tudom.... Lehet....
-Na menj a jó édes...! Akarom mondani menjünk vissza.
-Nagyon okos vagy, én is így gondoltam!
-Örülök!
Bementünk az irodába és leültünk. Az emberre néztem.
-Rendben. Elvállalom.
-Komolyan?
-Komolyan.
-Rendben. Akkor ahoz is itt egy szerződés. Ebből is három példány van, mint az előzőből.
Dávid a biztonság kedvéért ezt is át futotta, de mikor láttam, hogy aláírja tudtam. Beindul a karrierem! Már csak egy kérdés van. A suli. Ha egyre több felkérésem lesz, nem fogok tudni bejárni a suliba. Hjajj! Még egy dolog ami miatt idegeskedhetek!

Aláírtam a szerződéseket, és miután megbeszéltük, hogy holnap még csak ruhapróba és hajpróba lesz. A Miss Candyhez. És ha annak meglesz a fotózása utána kezdjük a Miss Popot. Kiléptünk a nagy épületből és Dávid felhívta Sonját. Úgy beszéltek megy, hogy visszegyünk a hotelba, kajálunk- ők azt nem tudják, hogy ezt a menüpontot kihagyom, ugyanis az esti randiszerűség miatt a gyomrom helyén csak egy golflabda van- és utána készülődés estére. Plusz! Én még beszélni fogok a szüleimmel. És Mátéval.... Beléptünk a hotelba és ketté váltak útjainak. Dávid mondta, hogy majd ha mennek enni szólnak, de még pár dolgot el kell intéznie. Én bementem a saját szobámba és ledobtam a cuccaimat. Magamra kaptam egy cicagatyát meg egy pólót és bekapcsoltam a gépem.




Itt fél kettő, akkor otthon fél nyolc. Az pont jó! Benyomtam a videóhívását a szüleimnek és gyorsan fel is vették. 
-Sziasztoook!
-Szia Barbi! Hogy ment ma?
-Kétszer olyan jól mint gondoltam! Egy ilyen pasztel színekből álló kollekciót kell reklámoznom. Aztán épp a sminkes székben ültem, hogy kipróbálgassák rajtam a színeket mikor az az ember bejött, hogy menjek az irodájába. Kiderült, hogy ennek a kollekciónak van egy másik része, ilyen erősebb színekből és a modell lemondta, és rám gondoltak. És elvállaltam. Remélem nem baj. Viszont ezzel jár egy kis- számotokra- szar dolog. Plusz öt nap. Ja! És szakítottunk Mátéval, vagyis ő szakított velem. De ahogy látjátok nem visel meg. A sminkem meg azért ilyen mert este megyünk a One Direction koncerte és ott.... Öhmmmm.... Jól kell kinéznem.
-Várj kislányom! Ez így egyszerre nagyon sok! Tehát. Plusz öt napot maradtok ott egy plusz munka miatt.
-Igen.
-Máté szakított veled.
-Igen.
-És téged ez nem zavar.
-Nem. Vagyis igen. Mármint nem zavar.
-És most mész One Direction koncertre.
-Igen.
-Ahol valaki miatt szépen kell kinézni.
-Igen.
-Mondjuk nagyon tetszik a sminked!
-Köszönöm!
-Nos. Én nem értem, hogy mi folyik ott New Yorkban, de. Nem örülök neki, hogy tovább kell maradnotok. Nem örülök neki, hogy szakítottál Mátéval. De annak igen, hogy nem visel meg. Viszont annak sem, hogy ebből azt szűröm le, hogy nem szeretted. És annak is örülök, hogy tovább tudtál lépni, és máris új barátot keresel magadnak- foglalta össze anya a véleményét.
-Anya ez jó tömör volt! 
-Nem szoktam kertelni.
-Igen azt tudom!
-Ez a véleményem. Viszont azt még majd szeretnem megtudni, hogy az a fiú miért szakított veled.
-Anya! Azt én is! Egy SMSt írt, hogy neki olyan...- kezdtem el a mondókámat amit már annyi mindenkinek elmondtam.
-Nos. Ennek vannak részei amikkel egyet értek, és vannak amikkel nem.
-Pontosan így vagyok vele én is.
-Anya kicsit beszélhetek ketten Kingával?- kérdezte Flóra.
-Persze! Viszont akkor mi már nem jövünk vissza. Szia kislányom! Holnap is hívj minket!
-Rendben anya! Sziasztok. 
-Szia! Puszi-puszi!
-Puszi!
-Kinga! Mi van közted és Niall között?- kérdezte a húgom.
-Basszus Flóra! Ennyire látszik a képen?
-A képen. Meg ahogy kinézel. És Niall ma többször is tweetelt úgy, hogy megjelölt benne téged. És el tudod képzelni mekkora patáliát csapott Máté mikor meglátta a képet? Igazgatóit kapott.
-Nem Flóra nem tudom. Nem tudom, mert szakítottunk. És nem is érdekel. Máté szakított velem, nem én vele, ez az ő döntése volt, nekem beleszólásom sem volt.És ha tudni akarod! Niall meg akart csókolni. És elmondta, hogy tetszem neki.
-Mi?? Niall Horan meg akart csókolni??
-Meg.
-És akkor miért nem tette?
-Mert bejött Harry.
-A Styles?
-Igen a Styles. De miért hívja mindenki így? Ja! Egyébként alsógatyában.
-Komolyan?
-Pontosan!- mondtam, mert tudtam, a húgomnak Harry a kedvence.
-És... 
-Nem néztem! Nem érdekel! Nem tudom!- válaszoltam még azelőtt, hogy megkérdezhette volna azt amit akart. Mert tudom mit akart.
-És Niallé?
-Flóraaa!
-Most mi van? Csak egy kissé élénk a fantáziám!
-Perverzen élénk! Fejezd be! 
-Oké, oké. Viszont kész a vacsi úgyhogy megyek.
-Okés. Jóéjt Flóra! És mégegyszer puszilom anyuékat! És ha beszélnél Nóriékkal....- kezdtem el búcsúzkodni épp mikor kopogtak. Azt hittem Dávid, Sonja vagy Krisz  lesz az de nem. Egyik sem talált. Az ajtóban Niall állt- Niall!- kiáltottam fel és a nyakába ugrottam- Hát te?
-Szia! Elpróbáltuk az egész koncertet, kaptunk két óra pihit. Gondoltam ebédelhetnénk együtt.
-Ammmm. Persze, miért ne? Akkor elköszönök a húgomtól skypeon aztán felöltözök és mehetünk. 
-Nem kérjük szobára? Tudod. Nehogy felismerjenek.
-Ja oké. De attól még elköszönök.
-Köszönhetek a tesódnak? Biztosan ő is ilyen szép mint te!
-Persze, köszönhetsz neki, de előtte döntsd el, hogy én tetszem e neked vagy más!
-Persze, hogy te!
-Oké. Akkor gyere! 
Lehúztam magam mellé az ágyba, sikerült úgy, hogy az ölébe kerültem. 
-Uramatyám! AZ OTT NIALL HORAN! ÉS A NŐVÉREM AZ ÖLÉBEN ÜL!
-Ssssss! Flóra maradjál! Anyáéknak nem kell magjallania!
-Oké bocsi! De ő Niall Horan!
-Tudom! Tehát. Niall, ő a tesóm Flóra. Flóra ő Niall, és öhmmmm ő egy barát.
-A képzeletben már másféle barát- suttogta Niall.
-Maradjál! Este! 
-Oké oké tudom. 
-Egyébként Niall! Remélem tudod, hogy a nővérémmel mekkora szerencséd van. És ha hagyod menni, nagyon nagyot fogok bened csalódni.
-Tudom, hogy így van- mondta Niall.
-De én mostmár komolyan megyek. Jóéjt nektek! Persze ha fogtok aludni
-Jóéjt Flóra!- mondtam és mielőtt bármit reagálhatott volna kinyomtam, és Niallre néztem- Ő a bepisilős fajta.
-Igen azt észre vettem. Viszont szép a sminked!
-Köszönöm! Viszont nekem még egyet telefonálnom kéne.
-Rendben. Ha megkérdezhetem. Kinek?
-Máténak. Tisztázni akarom.
-Oké. Skype?
-Ahha. Itt maradsz mellettem?
-Szeretnéd?
-Igen. 
-Akkor persze. És ezt ne felejtsd el! Én mindig melletted leszek! Ha fizikailag nem is, lelkileg tuti!
-Tudom Niall! És köszönöm! 
-De most akkor gyors rendeljünk kaját, beszélj azzal a gyerekkel, aztán együnk!
-Oké. Utána jön Sonja készülődni.
-Jó. Ha időben elkészülsz velem is jöhetsz.
-Áhh nem. Inkább megyek velük. Ha nem baj.
-Dehogy is!
-Oké! Viszont van egy jó hírem!
-Igen?
-Ahha!
-És mi az?
-Majd ebéd közben elmondom! Rendelj valamit!
-Értettem!
És hívtam Mátét. Nagyon féltem, de Niall fogta a kezem és ez egy kicsit nyugtatott. Nem kellett sokat várnom, felvette. Az agyában ült és nem volt rajta póló. Lehet fekvőtámaszozott.
-Szia Máté!
-Szia! Vagy inkabb sziasztok?
-Mindegy. Nem érti. 
-Nem baj.
-Na jó . Nem ezért hívtalak, hogy megbeszéljük érti e amit mondok vagy sem. Csupán annyi, hogy tisztázni szeretném az smst. Én teljesen megértem a döntésed, nem is haragszom. Komolyan. Csak úgy gondolom mondjuk ki szemtől szembe is.
-Ez a szakítás dolog könnyebben ment mint gondoltam. Mármint sokkal könnyebben fel tudod dolgozni.
-Rájöttem, hogy mi nem is szerettük egymást. Csak barátságból akartunk többet.
-Lehet, hogy igazad van. Mondod vagy mondjam?
-Mondom, jó?
-Jó.
-Szakítok veled.
-Rendben. És akkor barátok?
-Barátok. 
-És barátom! Ki az ott melletted?
-Tudod barátom ezt nem neked fogom elmondani. Szia!
-Ammm. Szia!
És letettük. Szakítottunk. Véglegesen. És megjött a kaja. Niall szeme a kaja láttán felcsillant.
-És mit is akartál mondani?
-Jaaa! Ugye ma minden tök jól ment és kaptam hozzá még egy munkát. Így plusz öt napot maradunk itt! És Dávid mondta, hogy most ti is itt lesztek. Ez a jó hír!
-Ez tényleg jó.
-Egyébként te ilyenkor izgulsz?
-Ahha. Tökre.
-De tuti jó lesz.
-Nem ettől félek.
-Hanem mitől?
-Azt majd ott megtudod.
-Oké- És innentől csendben ettünk. Ez a kaja isteni volt!- Milyen ruhát kell felvenni?

-Nézd! Láttam már ott lányt aki melegítőnadrágban jött oda, de volt aki kisestélyiben. Tehát nem tudom- mondta mire felvihogtam. Melegítőgatyában odamenni. Az kemény.



-Majd jön az a barátnőd aztán vele megbeszélitek. De ha nem velem jössz akkor én vissza is megyek.

-Oké... Akkor este találkozunk.
-Ahha! Gyertek ötre jó?
-Mert mikor kezdődik a koncert?
-Nyolckor. De azt akarom, hogy ti a többi VIPes előtt bejöhessetek. Egyébként- vett elő a táskájából valamit- Ez a tied! Ezzel úgy fognak kezelni ott mint a többi 1D barátnőt. Kb úgy mint minket. Ezzel bármikor bárhova mehetsz, és bárkit behozhatsz magaddal.
-Azta Niall! Ezt én nem fogadhatom el.
-Kérlek! Könyörgöm fogadd el! Ezek ilyen apró örömök az életben! Neked is az, mert van, és nekem is, mert elfogadod
-Ahh oké! Köszi!
-Nincs mit! De most tényleg megyek. Akkor este!- mondta és mielőtt válaszolhattam volna adott egy puszit. A számra. Egy gyors cuppanósat. Már az ajtónál volt mikor utána kiabáltam.
-Niall várj!
-Mi az? Baj van?
-Nem. Csak ha már estig nem tudtál várni akkor legalább rendesen csináltad volna!
-Csináljam úgy is?
-Ne! Nekem már megvan a döntésem. Tessék itt egy zsepi ezzel töröld le a vörös rúzst a szádról.
-De nem mindenhol. Ha meglátják had legyen egy kicsit téma, hogy kivel kavarhat Niall Horan, a szőke ír fiú, akinek még nem nagyon volt csaja. És nehogy azt hidd, hogy egy általad hozott esetleges rossz döntés miatt este nem csókollak meg!
-Szia Niall!

Ui.: Meglett az 1200 oldalmegjelenítés ami miatt nagyon nagyon hálás vagyok nektek ❤❤❤❤




Sophie ❤