2015. szeptember 19., szombat

II. évad 23. rész- Én csak szeretni akartam....

Sziasztook ❤
Eltelt egy újabb hét, itt is az új rész! ;) 
Már most elég nehéz a suli, este hétig-nyolcig tanulok minden nap... Nektek milyen a suli?☺
Azt hiszem ebben a részben lesz egy kis izgalom, de pár rész és nagy fordulat lesz ✨
ÁTLÉPTÜK A 47000 OLDALMEGJELENÍTÉST ÉS MEGVAN A 30 OLVASÓ IS, IMÁDLAK TITEKET❤❤
Van egy másik blogom wattpad-on is, a Tell Me You Believe In Love, nyugodtan nézzetek be☺
Ha a rész elnyeri a tetszéseteket hagyjatok magatok után nyomot! ;)
Jó olvasást, puszi Zsófi❤

"-Már nem szeretitek egymást?
-Nem..."
-De ez így nem jó! Ezért veszekedtetek ennyit?
-Igen, Kicsim....
-Menjünk apához!
-Hogy mondod?
-Apát akarom, amíg itt van!
-Visszamegyek veled, jó?
-Oké...
-Köszönünk Niallnek- mert akkor már én sem jövök vissza- és indulunk!
-Barbi hagyd csak, majd én! Beszélnünk kell vele!- jött oda hozzám Sonja.
-Oké, de mielőtt hazamegy, én is szeretnék vele beszélni. Meg persze veled is majd!
-Mindenképp!- kaptam egy puszit az arcomra- Lottie meg tudod csinálni a srácokat?
-Persze, nem lesz semmi baj!
-Rendben, akkor sziasztok!
-Jóéjt Hercegnő!- nyomtam egy puszit az arcára, majd megöleltem az anyukáját- Ha bármi van, hívj nyugodtan!
-Oké...
-Minden rendben lesz!
-Valamikor... Sziasztok!
Miután elmentek Sophal, Ellel és Lottieval úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a nézőtérre megnézni a srácokat.
-Sziasztoook!- kezdtek el kiabálni mikor megláttak minket.
-Helló!
-Gyertek fel!
-Próbáljatok, Niall!
-Már próbáltunk. Légysziii!
Összenéztünk a lányokkal, vállát vontunk majd elindultunk vissza hátra ahonann fel tudtunk menni a színpadra. A Szöszim a mikrofonja előtt állt és a Night Changes szólóját énekelte mikor hátulról átöleltem, ő pedig befejezte az éneklést.
-Imádom hallgatni ahogy énekelsz, folytatsd!- csókoltam a nyakába, ő pedig folytatta.
Miután vége lett a számnak, azt mondták nekik, ennyi elég lesz és le is jöhettek a színpadról. A back stage-be érve Lottie neki állt Liam hajának, engem pedig Harry kihívott beszélni.
-Mesélj!- ültem le a színpad szélére és belekortyoltam a kólámba.
-Baszki Barbi, tökre izgulok!
-Mi miatt?
-A vacsi miatt. Nem tudom, hogy ez most randi lesz e, vagy csak egy vacsi, és nem tudom, hogy mit szabadna csinálnom, meg mit nem!
-Jajj Harry! Olyan cuki vagy! Figyelj! Ha nem akarod elrontani, nem csókolod meg!
-Mi? Ne csókoljam meg?
-Persze, hogy ne! Max. ha ő akarja! De első randin semmiképp ne támadd le! Elijeszted, aztán cseszheted az egészet!
-Mennyire igazad van!
-Csak nőből vagyok! Hova viszed?
-Van itt egy haverom, és tud egy jó helyet. Ilyen mezős, és segít tele rakni mécsesekkel. Meg van piknik kosár, meg minden. Vélemény?
-Nem rossz! Tudsz te, ha akarsz, Styles!- böktem az oldalába.
-És a kezét azt megfoghatom?
-Ha engedi!
-Kérdezzem meg?
-Jesszus Harry, te randiztál már valaha?
-Nem mostanában volt igazi randim...
-Nem kell megkérdezni! Próbáld meg megfogni, és ha nem húzza el, semmi gáz!
-Oké!
-És ha ő nem kezdeményezn csókot, te sem! A határ az max. annyi, hogy mielőtt elmentek mind a ketten a saját szobátokba, egy puszi a szája sarkába.
-Értem! Köszönöm Barbi!
-Nincs mit!
-És veled mizu?
-Mire gondolsz?
-Niallel minden oké?
-Minden a legnagyobb rendben!
-Akkor örülök! Gyere, menjünk vissza, mert mindjárt jönnek a rajongók!
-Oksi!- felhúzott a földről, leporoltam a fenekemről a koszt és visszaindultunk.
Láttuk, hogy pár őr már bejött ami azt jelentette, hogy lassan jönnek a rajongók én pedig odasétáltam Niallhöz és percekig csak öleltük egymást.
-Nagyon szeretlek!- motyogtam a mellkasába.
-Én is Kicsim!
-Ugye velünk nem lesz az mint Dáviddal meg Sonjával?
-Nem! Biztos, hogy nem!
-De mi van ha kiszeretsz belőlem?
-Elképzelhetetlen, hogy én ne szeresselek téged!- kaptam egy puszit a fejemre.
-Tubicáim ha nem vettétek volna észre már bejöttek és titeket fényképeznek!- lépett mellénk Louis.
-Ó a picsába!- káromkodtam el magam, és ahogy félre néztem tényleg mindenki minket fényképezett. Niall gyorsan elengedett majd ment is hozzájuk. Soph és Gems közé ültem a kanapéra és mosolyogva néztem a szerelmemet.
-Dúl a láv, mi?- bökött az oldalamba az idősebbik Styles.
-De még mennyire!
-Imád téged!
-Én is őt! Merre voltál ma, Csajszi?
-Anyunak van itt egy barátnője, őt látogattuk meg Harryvel.
-Érteeem!
-Szerintetek mi van Sonjáékkal?- vetette fel Soph.
-Nem tudom.... Sophienak annyit mondott, hogy már nem szeretik egymást...
-Ez annyira szar!
-Az! De mind a ketten túl lesznek rajta, fantasztikus emberek!
-Az biztos!
-Én inkább a kicsit sajnálom!
-Sophienak, társaságra lesz szüksége, mi kellünk neki!
-És itt is leszünk!

 -Nem nézzük meg, mennyien vannak kinn?- vetettem fel, hogy tereljem a témát Sonjáékról.
-Menjünk!
Integettünk a srácoknak, és nemsokára pedig már az álló szektorban álltunk, ahol az első sorok már rég meg voltak töltve. Mind a hárman telefonozni kezdtünk, és az egyik büféstől vettünk három pohár üdítőt is. Leültünk a földre, és írtunk egy sms-t a srácoknak, hogy koncertikg már nem megyünk vissza. Gem szólt, hogy vesz egy óriás zászlót és a filceinkkel kidíszethetnénk, amiben persze mind a ketten bennevoltunk. Nemsokára egy zacskóval ért vissza. Visszamentünk a backstage-be, elbújtunk egy szobába és el is kezdtük pingálni a srácokat. Pár helyen feketére színeztük a fogukat, bajuszt rajzoltunk nekik. Gyorsan ittunk egy pohár üdítőt, majd el is indultunk a stadion arra a részére, ahol nem lesznek rajongók, biztosan észre vesznek minket. Leültünk három székre és vártuk a koncert kezdetét. A McBusted koncertet is végig énekeltük- hisz' jóban vagyunk a srácokkal és hallottuk "párszor" a számaikat is. Aztán jöttek az emberek, átrendezték a színpadot és újra klippek jöttek. Aztán a figyelmeztető videó, hogy mit lehet, és mit nem lehet csinálni, majd az intro videó. Ugyanúgy sikogattunk a tömeggel, és mégnagyobb extázisba kerültünk. Lottie nemsokára csatlakozott hozzánk, és a harmadik szám körül Harry felénk pillantott és nevetni kezdett. Aztán szólt Nialléknek, akik ezután többször pillantgattak felénk, és mindig nevettek. A You and I előtti szünetben úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk a többiekhez, de a srácokat már nem kaptuk el. A koncert végéig a számokat a többiekkel énekeltük végig aztán megjelentek az első szőke tincsek. Odafutottam az én Szöszimhez és a nyakába ugrottam.
-Fantasztikusak voltatok!
-Tetszett a zászló!- nevetett fel.
-Nem az én ötletem volt.
-Indulunk kell!- szólt Andy, és már mentünk is a kocsikhoz. 
Amíg a hotelbenem értünk anyuval és Flórával telefonáltam. 
-Mi lenne ha Londonban maradnék, és nem mennék haza?- vetettem fel az ötletet, mikor már letettük a telefont.
-Hogyhogy?
-Nyugisabb minden, könnyebben menne a tanulás. El is közelebb lenne, meg minden.
-Nekem mindegy, Kicsim! 
-Szerintem ez lesz!- bólintottam, majd kiszálltam a kocsiból. 
Ezután mindenki ment a saját szobájába aludni, nekem viszont nem ment. A Szöszi már rég mellettem szuszogott, mikor én még mindig csak forgolódtam és kopogtak. Tudtam, hogy Dávid vagy Sonja lesz az, de azért kíváncsi voltam. Ajtót nyitottam, ahol az összetört egyik legjobb barátnőmmel találtam szembe magam.
-Barbi, anniyra fáj!- kezdett el zokogni, valószínűleg újra.

-Nem lesz semmi baj!- öleltem át- Menjünk valahova?
-Igen! 
-Várj egy kicsit!- parancsoltam rá és visszamentem a szobánkba. Vettem magamra egy gatyát, fogtam két plédet, illetve kivettem a minibárból egy üveg alkoholt- Gyere!- fogtam meg a kezét, és a lift felé indultunk. Felmentünk a legfelső szintre, onnan pedig egy lépcsőn keresztül ki a tetőre. 
-Honnan tudsz te ilyen helyeket?
-Van benn tapasztalatom! Elmeséled mi történt?
-Előbbb adj egy kicsit ebből!- nyúlt a vodkáért könnyes szemmel és meghúzta.
-Szóval...?
-Tehát! Ugye egy ideje már semmi nem oké velünk, volt, hogy egy-egy veszekedés után ő is másnál kereste a vigaszt, és őszinte leszek, én is. Aztán úgy döntöttünk, hogy ezt az egészet meg kell beszélnünk. Sejtettem, hogy szakítani fogunk, de akkor biztossá vált, mikor, ültünk az étteremben, és egy angol prostinak kinéző ribanc jött oda hozzánk, hogy tényleg Dávid e az. 
-Óóóó jézusom!
-Ne vesd meg Dávidot, mert én is uganúgy megcsaltam. 
-Ezért nem is szabad hibáztatni titeket, mert ha nem szeretitek egymást, nem lehettek együtt.
-De Barbi én szeretem őt, érted?!- sírta eel magát megint.
-Értem Sonja.... 
-De ő már nem!- zokogott fel hangosan.
-Shhhhh!- öleltem magamhoz és megpróbáltam lenyugtatni. 
Ezután nem nagyon beszélgettünk, csak néztük Tokió éjszakai fényeit. Kb. egy óra múlva elfogyott a vodka, és Sonja kérte, hogy induljunk. Visszamentünk az emeletünkre, elbúcsúztunk és aludni indultunk.


A következő napok nagyon jól teltek, imádtam minden percét annak, hogy Niallel és a barátaimmal lehetek. Huszonötödikén viszont nagyon nehezen keltünk fel, aminek több oka is volt. Aznap kellett bejelenteni, hogy Zayn nem jön vissza, és az volt az utolsó srácokkal töltött napunk, egy ideig. Reggel hangos kopogásra keltünk. 
-Nem akarok felkelni!
-Ezen a napon is túl kell lenni, Manóm!- nyomtam egy puszit az arcára és elmentem ajtót nyitni, ahol Ellie állt.
-Jóreggelt! 
-Sziasztok! Bejöhetek?
-Persze, gyere csak! Mesélj! 
-Azt akarom kérdezni, hogy mikor indulunk?
-Csak holnap reggel!- jelentette ki Niall. 
-De nem koncert után mentek a következő helyszínre?
-Nem Kicsim, most nem! Harry tényleg randizni akar már Lottieval- magyarázta arra célozva, hogy eddig egy este sem jött össze a randi.
-Oké. Mára mi a progi?- néztem a Szöszire.
-A srácokkal medencézést terveztünk, ha nektek jó!
-Nekünk jó, de nektek a koncert? 

-Koncert előtt majd megyünk a stadionba, nyugi!- csókolt meg.
-Oksii! 
-Akkor én hagylak is titeket, hogy tudjatok készülődni!
-Puszi!
Miután ketten maradtunk felöltöztünk a programunknak megfelelően felöltöztünk és rendeltünk reggelit.
-Hiányozni fogsz!- másztam az ölébe.
-Még van huszonnégy óránk, bébi!
-Mi ez a bébi mostanában?
-Nem tetszik?
-De, nagyon! Olyan szexi!- suttogtam a fülébe, és a füle mögötti rész kezdtem csókolgatni.
-Kicsim, ezt most ne! Nincs időnk!
-Oké... Ugy beszélünk majd midnen nap?

-Minden szabad percünkben!
-Szeretlek!

-Én is szeretlek!
Romantikus pillanatunknak kopogás vetett véget. Ajtót nyitottam, elvettem a reggelit és visszasétáltam. Gyorsan felfaltunk mindent a tányérról és el is indultunk a medence felé. Mire leértünk mindenki ott volt, a srácok a vízben ölték egymást, Soph, El, Sonja, Lottie, Caroline- a stylist- pedig napoztak,

-Sziasztook!
-Halihóó! 

Niall ott toporgott mellettem, úgyhogy rámosolyogtam és mondtam, hogy menjen már. Levettem a ruhám majd kifeküdtem az egyik nyugágyra. 
-Olyanok voltatok, mintha a kutyád lenne, te pedig elengeded játszani!
-Haha! Hogy vagy, Drágám?- néztem Sonjára.
-Hogy lennék, Barbi? Felbontottam az eljegyzést és a lányom sincs velem, haza akart menni az apjával!
-Ne ilyen tragikusan fogd fel! Sophie mindennél jobban szeret téged! Csak megijedt, és úgy érzi, az apja biztonságot tud neki nyújtani.
-Mert én nem?!
-Máshogy, Sonja! És hidd el, Dáviddal meg fogtok tudni egyezni, hogy hogyan vigyázzatok a hercegnőre!
-Annyira hiányzik!
-Naponta kétszer beszéltek, nem?
-De...
-És én is beszéltem vele, ha hazamentem Londonba, velem lesz egy hetet.
-Hogyhogy?
-Ő szeretné!
-Értem...
A következő pillanatban Olly vágódott ke a mellettem lévő ágyra.
-Mizujs csajszik?- nyávogott.
-Azt hiszem, bemegyek a vízbe- álltam fel, és a következő pillanatban pedig már a medencébe ugrottam és úszni kezdtem. Nem akartam megbántani a srácot, de egyszerűen ott motoszkált a fejemben a rémálom. Odaúsztam a többiekhez, akik valamiről halkan beszélgettek, de mikor odaértem elhallgattak.
-Zavarok?
-Dehogy! Miért?
-Csak úgy csendben maradtatok.
-Semmi izgi! Viszont.... Szeretnél ott lenni, mikor kiírjuk?
-Szerintem négyeteknek kell ott lennie, senki másnak!
-Soph is ezt mondta...
-Mert igazunk van!
-Oké, oké!
-Szomjas vagyok, megyek, szerzek inni, hagylak is titeket!- nyomtam egy csókot a Szöszim csókolnivaló ajkaira és otthagytam őket. A kinti bárnál pár kértem koktélt, és amíg ki nem adták leültem az egyik székre.
Valamin nagyon elgondolkodtam, mert azt vettem észre, hogy valaki leül mellém. Oldalra néztem, és láttam, hogy Olly az.
-Miért kerülsz?
-Mi?
-Miért kerülsz?
-Én nem...
-Barbi, ne mondd azt, hogy nem igaz,  mert de! Mondtam vagy tettem valamit?
-Dehogy Olly! Semmit nem tettél!
-Akkor?
-Csak az én hülyeségem...
-Mesélj!
-De olyan hülyén érzem magam...
-Mondd már, Barbi!
-De nem akarom, hogy megsértődj!
-Nem fogok!
-Oké... Szóval álmodtam... Azt álmodtam, hogy...- kezdtem bele, és elmondtam neki az egész álmomat, majd pár percig csak lesett.
-Húha...
-Olly kérlek ne haragudj! Tudom, hogy te soha nem tennél ilyet, csak annyira valódi volt, hogy...
-Héééé, nyugii! Semmi baj! Nem tudod befolyásolni, hogy mit álmodsz!
-De ugye nem haragszol?
-Dehogy!- mosolyodott el kedvesen.
-Köszönöm!
-Gyere ide, te hülye!- ölelt magához én pedig elmevettem magam.
-Akkor minden oké?
-Persze!
-Akkor jó!
-Kész vannak a koktélok!- szólt oda a pultos.
-Köszi!
Elvettük tőle a két tálcát és visszasétáltunk a többiekhez, ahol már a fiúk is ott voltak. Mindenkinek odaadtaam a maga italát, majd Niall ölébe feküdtem, ő a kezeit a csípőmön kulcsolta össze, a poharát pedig a hasamra tette, mire felkiáltottam.
-Miaz?
-Nagyon hideg, jézusom!
-Bocsi, vette el nevetve a poharát és kaptam helyette egy gyors csókot.
-Szerintetek.... Mi lehet Zaynnel?
-Miért gondolkodsz ilyeneken, Lou?
-Nem tudom...
-De nem is hívott titeket?
-Tizennyolcadika óta nem beszéltünk.
-Azta.... Biztos a hájpacnival "dolgozik egy új számom"... De ne depizzél, Boobear! Minden rendben lesz, a rajongók ugyanúgy imádni fognak titeket, sőt, még lehet, hogy jobban is!
-Lotz, te is nagyon jól tudod, hogy nem a rajongók száma izgat!
-Tudom, tudom.... De ugye te nem fogod felhívni?
-Eszem ágában sincs!
-Akkor jó!  
-Srácok, gyertek, megbeszélés!- lépett oda mellénk Mark.
-Jövünk!
A fiúk kelletlenül felálltak és elindultak, mi pedig ott maradtunk Andyvel és Ollyval. Egy ideig napoztunk, fürödtünk mégegyet aztán úgy beszéltük meg, hogy ha végeztek a többiek kimegyünk a városba ebédelni. A szobánkba mentem és összeállítottam magamnak egy szettet és gyorsan felöltöztem. Míg Ni meg nem jött twittereztem, válaszoltam pár rajongónak, írtam ki dolgokat, illetve egy közös képünket tettem ki a Szöszivel instagramra. Mivel a megbeszélésnek még mindig nem lett vége elővettem a töri tételeket és folytatni kezdtem az olvasást ott, ahol befejeztem. Már majdnem elaludtam rajta mikor Niall feldúlva belépett a szobába.
-Mi a baj?- öleltem át.
-Annyira utálom ezt az embert!
-Kit?
-Kit, kit? Mindenkit, Barbi! Marcot, mert ő Marco! Zaynt, mert itthagyott minket! Naughty Boyt, mert elvette az egyik testvéremet!
-Shhhh! Semmi baj, Manó!
-Elmegyek tusolni, jó?
-Rendben! Utána elmegyünk a többiekkel ebédelni?
-Én szerintem maradok.
-Akkor én is!
-Nem kell, Barbi!
-Nem hagylak egyedül!
-Nyugodtan!
-Nem!
-A francba is, Barbi! Azt mondtam, elmész a többiekkel ebédelni, engem meg itthagysz, hogy egyedül legyek! Néha azt érzem, mintha az anyám lennél, hogy 0-24-ben mellettem vagy! Én is szeretlek, de ne fojtsuk meg egymást!- kezdett el kiabálni, mire én csak a fürdőbe siettem és bezártam magam után az ajtótNeki dőltem és a földre rogytam, és csak sírtam. Nagyon megbántott a szavaival. Nem tudtam elhinni, hogy ezt mondta nekem. Én tényleg csak szeretni akartam és a mai napig is szeretni akarom! Ő az életem, a mindenem. Számomra ő jelenti az életet, aki mindennél fontosabb nekem! Nemsokára kopogni kezdett.
-Kicsim! Ne haragudj! Annyira sajnálom! Egyszerűen ideges vagyok, és most kijött rajtam! Imádom, hogy minden percben velem vagy, nélküled nem bírnám ki! Szükségem van rád, kérlek, Kicsim, bocsáss meg!
Kinyitottam az ajtót és szembe találtam vele magam. Láttam, hogy neki is könnyes a szeme, de nem mutathattam ki, hogy meghatott a dolog. 

Sophie❤

4 megjegyzés:

  1. Haligali Drága:DD
    Első kommentelő muhahahha <3 :DD
    Ne haragudj, hogy csak most írok, csak holnap 2 TZ fogunk írni... Nyomik Nyomik ezek a tanárok :DD Hmmmmm.... Most emésztgetem a részt, amit lássuk be, hogy kiváló lett megérdemled a *5-t :DD Dicséretet Neked :D (*most éppen megtapsollak) Istenem Zayn :,(( Az a dagadt disznó meg menjen a tudod hová... :(( Én valamilyen szinten megértem Niallt a rész végén, persze, hogy ideges, de akkor se kellet így letámadnia Barbit, mikor csak jót akart Neki..
    Várom a következő részt'''''''''
    Puszi Kinga <333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát nem volt nehéz elsőnek lenni :D☹☹☹ ügyesen holnap❤ köszönök minden kedves szót, imádlak❤❤✨✨✨
      majd írj ha van időőőd :* ❤❤❤✨

      Törlés
  2. Jajjj de várom már a kovi részt i.adom a blogodat💖😍😍💖💖😍😍😍😘😘😘😍

    VálaszTörlés