Sziasztok❤
Nagyon sajnálom, hogy megcsúsztam a résszel, de most már itt van!☺
Ha a rész elnyeri a tetszéseteket hagyjatok nyomot magatok után, és csatlakozzatok a facebook csoportba❤
Jó olvasást, puszi Zsófi❤
Vacsora után ők bulizni, én pedig a szobánkban skypeoltam Niallel, majd Flórával beszélgettünk, míg el nem aludtunk.
Másnap reggel Dávid
nagyon korán ébresztett. Miután több kiló kaját megettem reggelire, be is
kellett ülnöm a fodrász székébe. Telefonáltam Niallel, és utána a hajam új
színt kapott. Ahogy a tükörbe néztem, leginkább Ariel jutott eszembe a meséből.
Napközben három interjún vettem részt, majd
készülődnöm kellett. Ugyan az a fodrász aki reggel festett most kivasalta a
hajam, a sminkes pedig natúr sminket vitt fel az arcomra. Igazán tetszett, nem
volt túl vad, de egyszerű sem. A következő pillanatban pedig belépett a stylist, a kezében egy ruha zsákkal.
-Hello!
Mary Writh vagyok!
-Mrs.
Horan- miközben bemutatkoztam büszkén, de mégsem nagyképűen húztam ki magam.
-Örülök
a találkozásnak! Szóval. Szerencsére előbb szóltak, hogy pocak helyzet van, így
a ruhát időben át tudtam szabni.
-Köszönöm
szépen! Remélem nem sok munkád volt vele!
-Tökéleteset
akartam, de nem. Szóval? Kíváncsi vagy rá?
-Nagyon!
-Rendben.
Az akasztó részt a
szekrényajtóra rakta, és lehúzta a cipzárt. Egy gyönyörű fehér ruhával találtam szemben magam, ami leginkább egy esküvői ruhára
hasonlított. Az egész testhez simuló volt, csupán térd
alatt állt szét kicsit.
-Ez....
Egyszerűen... Szóhoz sem jutok!- töröltem le a könnyeimet. Igen, a hormonok
miatt még el is sírtam magam.
-Ez
kurva szép!- nézte tátott szájjal a húgom.
-Ne
beszélj csúnyán! Gyönyörű, köszönöm szépen!- öleltem át a nálam pár évvel
idősebb nőt.
-Nincs
mit, tényleg! Felveszed?
-Ahha!
A
hálóba mentem, ahol először fehérneműt kaptam magamra, majd ezt a
gyönyörűséget. A cipzárt nem tudtam felhúzni, így arra Dávidot kértem meg.
Ahogy tükörbe néztem a ruha csak mégjobban megtetszett, egyszerűen imádtam.
-Csodálatosan
nézel ki!
-Köszönöm!
-Azt hiszem lassan
menned kell!- nézett rám a menedzserem.
-Rendben. Még beszélek
Niallel gyorsan, aztán indulhatunk. Ott ugye találkozunk?
-Persze. Flórával bent
fogunk várni.
-Oké.
A férjemmel nem sokat
tudtam beszélni, mert neki is, és nekem is indulnom kellett. Mary még igazított
egy kicsit a ruhámon, de utána mentem is. A hotel előtt nagyon sok fekete kocsi
állt, a sofőrjeik pedig az autók előtt, kezükben egy névtáblával. Ahol a saját
nevem láttam elindultam arra. Az öltönyös ember bemutatkozott, bepattantunk a
fekete terepjáróba és indultunk is. Ahogy egyre közeledtünk a helyszín fele,
annál jobban kezdtem izgulni. Remegett és izzadt a kezem, a gyomrom golflabda
méretű lett.
-Mrs. Horan! Elnézést,
hogy megzavarom, de megérkeztünk!
-Elnézést, csak
elmerültem a gondolataimban. Köszönöm a fuvart!
-Én köszönöm! Készen
áll?
-Azt hiszem.
Ahogy nyitotta nekem az
ajtót, már akkor nagyon sokan kezdtek sikítozni, én pedig mosolyogva integettem
mindenkinek. Az autó mellett egy nem várt meglepetés, Preston állt. Azonnal
átöleltem, majd ránéztem.
-Nem gondoltad, hogy
egyedül fogsz itt bóklászni, ugye?
-Inkább Niall nem
gondolta- vigyorogtam rá.
-Igaz. Induljunk!
Elindultunk a vörös
szőnyeg felé, és ahogy láttam a mosolygó rajongókat,
a
félelem egyre jobban tűnt el belőlem. A szőnyegre érve Pres félre állt, és a
fotósok csak engem fényképeztek. A sok vaku először nagyon zavaró volt, de mire
végig értem, megszoktam.
Az egész este csodálatos
volt, tényleg olyan mint a filmekben. A hírességek köszöntek egymásnak,
megálltak beszélgetni, együtt fogyasztottak el egy italt. Én is több
befolyásos emberrel beszélgettem, akik segítségével majd a későbbiekben
belendíthetem a színésznői karrierem.
Mikor elfáradtam Dávid,
Flóra és Pres társaságában tértünk vissza a hotelbe, ahol azonnal nyugovóra
tértem.
A vörös szőnyeges
megjelenésem után a napok és a hetek elmondhatatlanul gyorsan teltek, csak azt
vettük észre, hogy hétfő után máris péntek.
A húgom elkezdte és
imádja a sulit, Niallék pedig az utolsó koncerteket adják. Amikor csak tudtunk
találkoztunk, de már nagyon vártam, hogy vége legyen a koncert sorozatnak, és
otthon legyen velem.
Eljött az utolsó három
előadás, ahol a fél stadiont ismerősök, barátok, családtagok töltötték meg.
Erre a pár napra Flórával mi is elutaztunk Sheffield-be. Ezeknek a koncerteknek
már a hangulatuk is más volt, hisz az utolsók voltak.
Az
On The Road Again turné leges-legutsolsó estéjén valóban mindneki ott volt, aki
számított. A fiúk családjai, minden barátuk, azok az emberek akik valaha velük
dolgoztak. Koncert előtt mindannyian kaptak egy képet, amire minden dátum és
koncert helyszín fel van írva. Az öt év emlékére. A One Direction emlékére.
-Tehát
srácok! Egy meglepetéssel készültünk nektek. Nem csak nektek, hanem leginkább
Niallnek és Barbinak- magyarázott Liam az egyik szám után. Mi a Szöszivel csak
összenéztünk, nem tudtuk miről lehet szó. Egészen addig, amíg Harry és Louis be
nem sétált egy órási tortával.
-Nekünk
már egy ideje meg volt ez a boríték, de emlékezetessé akartuk tenni.
-Tudjuk
mekkora szerencsétlenek vagytok, hogy a babák nemei még nem derültek ki, de most
fény derül az igazságra!
Ekkor
leesett. A többiek rendeltek nekünk egy tortát, amiben most valóban a babáink
nemének megfelelő szín van.
-Barbi
te meg nehogy már onnan nézd meg! Hisz te cipeled őket!- Lou már mellettem is
termett, és megpróbált felhúzni a színpadra. Mondtam neki, hogy ha innen mennék
fel- ahogy ő- olyan lennék mint egy partra vetett bálna, és körbe mentem. Onnan
mentem be, ahonnan ők is szoktak koncert előtt, és mikor kiértem Ni egyből
megfogta a kezem.
-Nagyon
izgulok!
-Én
is Szépségem! Lány legyen mindenképp!
-Szerintem
lesz. Odaadod a mikrofont egy pillanatra?
-Persze,
tessék!
-Köszi!
Sziasztok! Húha, srácok nagyon meglepetetek, de nagyon hálas vagyok nektek.
Köszönjük szépen!
A
másik három énekes, és a négy zenekar tagnak is nyomtam egy puszit az arcára,
majd a kezembe fogtam a kést. Ni azonnal mögöttem termett, és úgy tett ahogy a
múltkor. Egyik kezével a derekamat ölelte, a másikkal pedig azt a kezemet fogta
amiben a kés volt.
-Szeretlek!- néztem fel
rá, és megcsókoltam.
-Szeretlek Hercegnőm!
-Mehet?
-Mehet ám!
Ugyan úgy csukott
szemmel vágtam bele a tortába, mint a múltkor. Mivel mindenki sikongatni
kezdett- ez egyik kamera minket, és a sütit vette- én is kinyitottam a szemem.
A krém két színes réteg között helyezkedett el, az
egyik réteg kék, a másik rózsaszín volt.
Niallre néztem, akinek a szemeiben könnycseppek
csillogtak. Azonnal a nyakába ugrottam, és szorosan öleltem.
-Fiú!
És lány! Mindkettő! Annyira csodás Niall!
-Ne
sírj Szerelmem!- csókolta le a könnyeket az arcomról, majd egy igazi csókban
részesített. Egyetlen kamera sem érdekelt, csak ő, a kislányunk, és a kisfiunk.
-Menjetek
szobára, vannak itt kicsik is!- szólt ránk Hazza. A Szöszi elengedett,
felkapott az ölébe, és elindult velem befele. Mindenki huuu-zni kezdett, ő
pedig csak rám vigyorgott. A backstage-be érve lerakott, és újra csókolni
kezdett. Percek elteltével engedett csak el, akkor is csak azért, mert már
hívták vissza.
-Menjél
apuci! Nyűgözd le őket!
-Utána
ugye eszünk tortát?
-Persze!
Szeretlek!- kiáltottam utána.
-Szeretlek
Szépségem!
Ő
visszament a színpadra, én pedig vigyorogva a többiekhez. Maura és a húgom
egyből átöleltek, de a többiek sem maradhattak le.
A koncertnek lassan vége
lett, az utolsó számnál pedig már mindenki sírt. A srácok, a rajongók, és mi,
családtagok is. És azt hiszem az otthon ülő fanok is, akik élő adásban nézték az utolsó koncertet.
Mi elindultunk befele,
és mire hátra értünk
a srácok is ott voltak. Miután elengedték egymást azonnal Niallhöz mentem, és
átöleltem. Kicsit eltoltam magamtól, majd úgy csókoltam le a könnyiet, mint
ahogy ő tette nekem az előbb.
-Semmi
baj nem lesz!
-Megígéred?
-Megígérem
Niall!
-Köszönöm!
-Tubicáim,
lassan indulunk- célzott Lou arra, hogy a turné végét egy óriási bulival
ünneplik meg, ahova a stáb tagjain kívül a családok is hivatalosak. Úgy
döntöttem én is elmegyek, mert tudtam, hogy a zene nem lesz nagyon hangos,
alkoholt nem fogok fogyasztani, és bármikor eljöhetek.
Egy egész szórakozóhely ki volt bérelve, így mikor odaértünk
még teljesen üres volt. Negyed óra múlva azonban, a hely már tele volt. Az este
folyamán a legtöbb időt Ni szüleivel, Flórával és Sophieval töltöttem, ugyanis
mi voltunk azok, akik nem ittak. A férjemmel nem sokat voltam, de természetesen
megértettem, hogy most inkább a srácokkal van. Azt pedig kérés nélkül
megígérte, hogy mértékkel fogyaszt alkoholt, és nem rug be.
Én egyig bírtam, ekkor a
húgommal és Sophieval ültünk be egy kocsiba, és mentünk vissza a hotelba. A
kicsit megfürdettem, majd Flórával el is mentek aludni. Bár a szobabeosztás
szerint nem együtt alszanak, de egyiket sem akartam, hogy egyedül legyen.
Én is letusoltam, de nem bírtam elaludni. Annyira
izgatott voltam amiatt, hogy tudom a gyermekeim nemét, hogy egyből babacuccokat
kezdtem nézegetni, illetve neveket. Persze Niallt nem tudtam megvárni, csupán megébredtem, mikor befeküdt mellém
az ágyba. Éreztem, hogy két puszit nyom a hasamra, és egyet a nyakamra, majd átöleli
a derekam, és hamarosan szuszogott is.
Reggel mikor felébredtem
a Szöszi
még nagyban szuszogott, de én elmondhatatlanul éhes voltam. Ígyhát felvettem
egy melegítő nadrágot, illetve egy pólót és lementem az étkezőbe. A
csapatunkból ekkor már lenn voltak Liam szülei, illetve két másik stábtag.
-Jóreggelt!-
köszöntem nekik mosolyogva.
-Neked
is, Drágám! Gyere, ülj le mellénk!- invitált azonnal Karen.
-Rendben,
csak hozok magamnak enni.
A
svédasztalról szereztem egy csomó kaját, csináltam egy teát, és le is ültem a
Payne család mellé.
-Jóétvágyat!
-Köszönöm!
Tegnap este meddig maradtatok?- kérdeztem, miután az első falatot bevettem a
számba.
-Mi
fél háromkor jöttünk el, de egyszerűen nem tudunk tovább aludni, mint fél
nyolc. Úgy tudom nem sokkal utánunk már mindenki eljött.
-Igen,
Niall valamikor három körül feküdt be mellém az ágyba.
-Mit
szólsz a babákhoz?
-Nagyon
izgatott vagyok már. Két és fél hónap hátra van még, de egyszerűen annyira
várom őket. Így meg, hogy az egyik kisfiú lesz,a másik kislány! Alig várom,
hogy menjünk vásárolni nekik, meg csináljuk a szobájuk... Szóval igen,
jöhetnének már.
-Annyira
jó látni, hogy bár ennyire fiatal vagy, mekkora imádattal beszélsz róluk már
most!
-Szerintem
az, hogy valaki mennyire szereti a gyerekeit, és mennyi idősen lesz anya, nem
kortól függ.
-Teljesen
igazad van. És bármennyire is szerettem Sophiát, tisztában voltam azzal, hogy
ennyi idősen nem szülne gyereket Liamnek.
-Hát
ő nem az a típus- mondtam, és próbáltam nem elárulni magam, miszerint tudom,
hohy a gyerek témának igenis sok köze van a szakításukhoz.
-Mi felmegyünk Drágám,
további jóétvágyat! És ha nem találkoznánk, jó utat!
-Köszönöm szépen,
sziasztok!
A nap nagyon gyorsan
eltelt, miután
megreggeliztem vissza mentem a szobába, és összepakoltam. Ni csak ebédre kelt
fel, közösen ettünk, elfogyasztottuk az előző esti tortát, mindenki elbúcsúzott
mindenkitől, és indultunk haza.
-Nos...
Azt hiszem mostantól már tudok csak rátok koncentrálni!
-Majd
ha hazajöttél Amerikából!
-Az
nem lesz sok. Meg sokat leszünk akkor majd Londonban is, ne aggódj Szépségem!
-Oké.
-Holnapra
van program?
-Nekem
tanulnom kéne valamit hétfőre.
-Én
kimosom a sok szennyesed. Amúgy nincs.
-Akkor
mi lenne, ha elmennénk majd valahova ebédelni, délután pedig nézhetnénk baba
cuccokat a neten.
-Jól
hangzik. Este?
-Azokat
a terveimet nem fedem fel! Főleg nem Flóra előtt!
-Az
a szerencséd!- vigyorogtam rá, pont mikor megállt egy bolt parkolójában.
Rájöttünk, hogy otthon semmi kaja, így mielőtt haza mentünk volna, kitérőt
tettünk egy vásárlás erejéig. Természetesen a rajongók megtaláltak minket,
mindenkivel csináltunk képet, aláírtunk nekik bármit. Voltak akik kérdeztek a
gyerekekkel kapcsolatban, azok közül párra válaszoltunk is, de egy idő után el
kellett jönnünk.
A házba belépve teljes sötétség volt. Felkapcsoltuk a villanyokat, és pakolászni kezdtünk. Gyorsan bedobtam a sütőbe a
boltban szerzett két
mirelit pizzát, és elkészítettem magamnak a salátát. Mire a húgom és a férjem
vacsoraja elkészült, a turmixomat is megcsináltam, és szóltam is nekik, hogy
jöhetnek enni.
-Itt vagyok!- kaptam egy
puszit az arcomra Flórától.
-Megterítessz kérlek,
amíg kiveszem a pizzát?
-Persze.
-Niall, gyere már!-
mivel még mindig nem jött elindultam felfele a lépcsőn. Az első emeletig jutottam, mert a szerelmem már jött is le
az emeletünkről.
-Ne szaladgálj Szépségem! Nem kéne elesned!
-Nem fogok elesni!-
nyomtam egy puszit az arcára.
-De nem akarom, hogy
mégis!
-Oké apuci!-
kacsintottam rá, majd csípőrázással indultam lefele. Éreztem, hogy elkapja a
csípőmet, és az ágyékának szorítja.
-Csak várd ki amíg
elmegyünk fürdeni!- suttogta érzékien a fülembe, végül pedig egy csókot nyomott
a fülem mögötti érzékeny részre. Ekkor sem hagyta, hogy lemenjek a lépcsőn,
ugyanis az ölébe kapott, és lecipelt.
-Megelőzés, nehogy
megint futkozz!
-Megelőzés, hogy pont a
fenekem fogod, nem igaz?
-Aha.
Az étkezőig vitt, ott
lerakott, egy gyors csókot kaptam, és ment a konyhába sörért. Flóra erre már
kihozta a vacsinkat, szóval el is kezdhettünk enni.
-Nem tudjátok mi van
Luke-kal és azzal a nővel?
-Én beszéltem vele
többször is, az első kérdése mindig te voltál- mosolygott Niall kedvesen
Flórára.
-És az a nő?
-Fiatal férfi aggyal
gondolkodik.
-Ha csak kurva kell
neki, akkor jobb is, hogy nem mondtam neki semmit.
-Hidd el, hogy meg fog
jönni az esze!
-Én nem várok arra.
Tovább fogok lépni!
-Ez az én húgom! Büszke
vagyok rád- mosolyogtam rá.
-Köszönöm!
Ezután minden féléről
volt szó, majd amikor minden elfogyott Flóra felajánlotta, hogy bepakol a
mosogatóba és el is indítja. Éltem a lehetőséggel, és el is köszöntünk tőle.
Egyből a fürdőbe
mentünk, és mikor benyitottam alig hittem a szememnek.
Ni már máskor is csinált
ilyet, hogy tele rakta a fürdőt
mécsesekkel, de mindig is ugyan annyira imádtam.
-Köszönöm!
-Nincs mit, Drágám!
Annyira lelkiismeret furdalásom van!
-Miért is?
-Amiatt, hogy tegnap nem
tudtam rendesen veled ünnepelni.
-Ne sajnáld, Ni! Ki
tudja mikor lesztek újra együtt turnén? Nekünk meg itt az örök lét.
-Szeretlek Mrs. Horan!
-Szeretlek Mr. Horan!
Lassan a kádba ültünk, és
mivel lassan az utolsó két hónapban voltunk, tudtuk, hogy már nem szabad
együtt lennünk, csupán beszélgettünk.
Mikor mindkettőnk bőre
rendesen kiázott kiszálltunk, megtörölköztünk, és mentünk is aludni.
Sophie❤
Szia!
VálaszTörlésNagyon jò volt :)
Koszonom☺
TörlésÚristen ezt nagyon aranyos rész volt én nagyon imádom ezt a blogot .Várom a kövit ;)
VálaszTörlésKoszonom szepen☺❤
TörlésIMÁDOM!!! 2 hét alatt elolvastam az összes részt!! Fantasztikusan írsz!! Várjuk a kövi részt ;)
VálaszTörlésKoszonom szeeepen❤kesz csoda,hogy nem fejezted be az elso reszel utan😂❤
TörlésJa és jó az új profilképed ;)
VálaszTörlésKoszonoom😊
TörlésKéne részleteznem? Nem hiszem. Imádtam minden percét. Tudnod kell hogy ez a blog ami az összes díjat a világon elnyerhetné! És kislány és kisfiú lesz. Nagyon örülök *-----* Ket voltam. Szeri.
VálaszTörlésMegszolalt a foldrajz tanarom❤❤❤❤
Törlés