Heey☺
Sajnálom, hogy egy picit később, de meghoztam az utolsó előtti részt!
Szóval az epilógushoz egy olyan ötletem van, amit még sehol nem olvastam, így remélem számotokra is különleges lesz!❤
Az előző részt eddig pontosan 600-an olvastátok el, amivel együtt az össz oldal megjelenítés 144162!
Elmondhatatlanul hálás vagyok nektek, hagyjatok magatok után nyomot és csatlakozzatok a facebook csoportba!
Jó olvasást, puszi Zsófi❤
Éreztem, hogy lassan csukódik le a szemem, és hagytam, hogy az álmok világába zuhanjak.
-Hercegnőm! Ideje felkelni! Pár perc és leszállunk!- ébredtem lágy érintésekre, amikhez a szerelmem csodás hangja társult.
-Mi?!
Már itt is vagyunk?
-Igen,
elaludtál, és nem akartunk felkelteni.
-De
az ikrek?
-Minden
rendben volt velük, rád fért egy kis pihenés!
-Hát
akkor jó reggelt!- nyújtóztam egy nagyot, és Ni felé csücsörítettem. Értette a
célzást, lehajolt hozzám, és hosszan megcsókolt.
-Neked
is, Szépségem!
-Sziasztok
Babáim!
Az
ikrek és Flóra még mindig a játszós pléden ültek, és játszottak. Mindhármuk
fejére puszit adtam, majd a fürdőbe mentem. Alig fejeztem be a dolgom, a pilóta
szólt is, hogy kössük be magunk, megkezdjük a leszállást.
Mikor
leléptünk az utolsó lépcsőfokról is, meleget és fülledtséget éreztem. Sokkal
jobb idő volt, mint otthon Londonban. Egy reptéri dolgozó elvitte az összes
cuccunk, mi pedig a kocsihoz indultunk, amit kértünk.
Fél
órán belül egy óriási tengerparti villához értünk, bazi nagy udvarral.
-Niall,
ez gyönyörű!
-Örülök
ha tetszik, Szépségem! Gyertek, ki van takarítva, kajával is fel van töltve, és
a gyerek szobába is raktak be három kiságyat pelenkázóval.
-Te
vagy a legjobb!
Ahogy
beléptünk a látvány ami fogadott egyszerűen csodálatos volt. A fa mennyezettől
elkezdve, az üveg asztalokon és a függő ágyakon át a kilátásig, minden.
-Ez
hihetetlen!
-Én
sem hittem volna, hogy ez ilyen szép...
-Gyertek,
nézzük meg a szobákat!
Minden
háló az emeleten volt, és gyorsan be is osztottuk, hogy ki hol fog aludni. Pont
tíz szoba volt, amennyire nekünk szükségünk volt.
-Nemsokára
megjön Luke, Liamék, és Joshék. Este pedig mindenki más.
-Szuper!
Akkor addig kipakolunk?
-Ahha!
A
gyerekszobát vettem először célba, megpróbáltam mindent elrakni, és nagyjából
sikerült is. Utána a saját szobánk szekrényeiben pakolásztam, míg Ni és az
ikrek kimentek az udvarra. Egy óra alatt kész is lettem, de amint csatlakoztam
a kis családomhoz, megjöttek öten.
***
Este
kilenc órára mindenki a birtok területén tartózkodott, és közösen ültünk az
udvari asztalnál, a vacsoránkat fogyasztva. A három pici babakocsiban aludt
mellettünk, mert úgy véltük, hogy ilyen időben nem kell őket bevinni. Egyébként
Louist kérdeztem, hogy Bri hogy engedte el Freddiet, mire csak annyit mondott,
hogy teje az elejétől fogva nem volt, így amiatt nem kell aggódni, amiatt
pedig, hogy nincs otthon, meg is nyugszik egy kicsit, és ki tud kapcsolni. Hogy
őszinte legyek nem nagyon lepődtem meg, de örültem, hogy a kis Tommo is
csatlakozott hozzánk.
-Hozok
még ki bort!- álltam fel, hogy a konyhába induljak, de Harry és Luke
megelőzött. Sejtettem, hogy itt nem csak a bor színéről lesz szó, hanem
Flóráról is. A göndör nagyon félti a húgomat, amit nem is csodálok, hisz a
húgaként tekint rá, és rám is.
Hirtelen
Chris kezdett el sírni, akit Liam vett ki a kocsiból. Ringatni kezdte, halkan
énekelt neki, de egyik sem használt.
-Add
csak ide!- kérte el a férjem. Kezét elvette a combomról, és a kisfiunkat fogta
az ölébe. Nem kellett kinyitni a száját, a sírástól alapból nyit a volt, és
megláttuk, hogy neki is elkezdett kibújni az első foga.
-Nyugi,
csak fog!- vigyorogtam a többiekre, akiknek tátva maradt a szája.
Őt
is jól megölelgettük, és azonnal rágókát adtam neki.
-Zoenak
már van?- kérdezte Sandy.
-Ahha,
neki reggel vettük észre. De jönnek a szúnyogok, szerintem jobb lesz, ha
felvisszük őket!- néztem Loura.
-Majd
én jövök!
-Köszi
Szívem!- csókolta meg Dant a barátja. A két apuka adott jóéjt puszit a
gyerekeiknek, majd elindultunk felfele. Levettük róluk a rugdalózókat, majd a
barátnőmre néztem.
-Mi
a baj?
-Áhh,
semmi!
-Danielle!
-Rakjuk
le őket, utána elmondom.
Mikor
mindhárman aludtak halkan kimentünk a szobából, és lefele indultunk.
-Várj
Barbi! Nem akarom mindenki előtt.
-Oké.
Szóval?- néztem rá, miközben leültünk a lépcsőre.
-Képzeld
el, a múltkor elvittük Freddiet a tengerpartra. És basszus, lefújta a szél a
sapkáját, érted? Megfogtam, fel raktam rá. Az a hárpia úgy felfújta ezt, hogy
bíróságra vitte az ügyet, és Lou csak meghatározott időpontokban láthatja a
fiát. De annyira szarul érzem magam! Olyan, mintha Tommo miattam nem láthatná a
kisfiát. Nem mintha, hanem tudom, hogy olyan. Azt érzem, ha vele maradok, nem
fog majd tudni eleget foglalkozni Freddievel.
-Ez
hülyeség, Dan! Bármennyire is becsülöm Brianát, azért, hogy az utálkozások meg
minden szar ellenére is kihordta ezt a babát, ez akkor sem igazságos. Ugyan
annyi joga van a fiával lenni, mint Louisnak. És tudod mit mondok neked? Simán szerelmes
Louba, és féltékeny.
-Áhh,
nem tudom. De egyre jobban azt érzem, el kell hagynom annak érdekében, hogy
többet lehessen a fiával!
-Ezt
most felejtsd el! A picikéjét már elvették tőle, nem hagyhatod el te is!
Szüksége van rád Dan, ezekben a nehéz napokban! Annak a nőnek meg előbb vagy
utóbb megjön az esze, és belátja, hogy tévedett. És tudod mit mondok? Amióta
ismerem, és amíg együtt volt Ellel, egyszer nem láttam olyan boldognak, mint
most.
-Hol
van az még? Addig bármi történhet! Komolyan! Tudod, hogy El még mindig nagyon
jó barátnőm, és nem mondanék ilyet róla, ha nem lenne igaz. Gyere ide, te buta!
Szorosan
átöleltük egymást, aztán elindultunk lefele.
-És
amúgy is... Ha te is elhagysz, egyedül maradok Cheryllel. Mit kezdjek vele?
-Ne
légy gonosz! Ha szeretik egymást, tökmindegy, hogy az anyám lehetne- vigyorgott
cinkosul, mire én csak felnevettem. Vissza ki mentünk a többiekhez, és leültünk
a párjaink mellé.
-Minden
okés?- kérdezte egyszerre a két apuka.
-Ahha!
Lassan
kibontottam a hajam, ami csak egy gyors kontyban volt, majd eligazítottam a
tincseimet. Lassan Harry és Luke is visszaért, de ami meglepő volt az az, hogy
együtt nevettek. A húgom érdekesen nézett rájuk, mire a két fiú csak annyit
mondott, hogy majd elmondják.
Az
este gyorsan eltelt, mindenki ment a saját szobájába, hogy aludjon vagy a
párjával töltse az éjszakát.
Másnap
reggel ahogy felkeltem, sajogott az egész medencém, a nyakam pedig két helyen
is fájt. Megpróbáltam óvatosan felállni, de az első pár lépés rémes volt.
-Mi
a baj, Szépségem?
-Te,
meg a kielégíthetetlen vágyaid.
-Megígértem,
hogy amint lehet, menni sem fogsz tudni!- célzott arra, hogy a terhességem
utáni első menstruációm idején nem tudtunk együtt lenni. Még a második napon
megígérte, hogy annyiszor fog a csúcsra repíteni, hogy menni sem fogok tudni.
Igaza lett.
-Jó,
de inkább menj a gyerekeidhez, biztos felkeltek már.
-Okés.
Ha fenn van, hozzam Freddiet is?
-Persze!
Egy
picit játszottunk a gyerekekkel, de aztán mentünk is reggelizni. Flóra és Luke
mindenkinek csinált kaját, és miután az összeset elpusztítottuk mentünk is
strandolni.
Az
összes srác vízben volt, kivéve Niall és Louis. Ők a mi napozó ágyaink mellett álldogáltak
türelmetlenül.
-Menjetek
ti is játszani!
-Tuti?
-Tuti!
Elleszünk mi a gyerekekkel, mindjárt megyünk mi is.
-Oké-
vigyorgott Tommo.
-Szépségem,
ne kenjem be a hátad?
-Most
nem kell, köszi!
Mi
lányok még mindannyian a parton voltunk, senki nem merte levenni a ruháját.
-Na ne
szórakozzunk már! Innen mindenki vagy modell, vagy énekes, vagy színész, nem
hiszem el, hogy pont mi szégyelljük a testünk!
-Igazad
van! Ha te is, én is!- mondta Chreyl. Úgy ültem fel, hogy a cumizó babáimat ne döntsem
fel, majd lehúztam magamról a strandruhám. A többiek tágra nyílt szemmel néztek
rám, én pedig nem értettem mi bajuk.
-Van
rajtam valami?
-Pont
ez az, hogy nincs! Hogy nézhetsz ki így fél évvel szülés után?!
-Hosszú
sztori, nem most van itt az ideje. Ti jöttök!
Lassan
mindannyian megváltak a ruháiktól, és mindenki párja füttyögött.
-Ki
ez a jó nő?- kiáltott felém Ni, mire csak a szemem forgattam.
-Nem
is rám nézel!- hajtotta le a fejét Harry, mire mindannyian felnevettünk.
-Gyertek
Szerelmeim, bekenlek titeket, aztán megyünk pancsolni!
Mindkét
gyerekemet bekentem ötvenes faktorú naptejjel, a saját vállam is, aztán az
ölembe vettem őket.
-Várj,
jövök, segítek!- szaladt felém Li barátnője, és együtt vittük el a vízig a
babákat.
-Köszi!
Hozod az egyiket?
-Szabad?
-Persze!
Beleraktuk
őket az úszó gumijukba, és lassan indultunk befele a vízbe. A babaúszás miatt
az ikreknek nem volt újdonság a víz, így boldogan sétáltunk oda a srácokhoz.
-Halihó
Babáim!- Ni mindkettőjük fejére puszit nyomott, és engem is megcsókolt.
-Az
enyém hol van?
-Nyugi
Lou, Dan mindjárt hozza, csak nem találta a naptejet.
Újra
a férjemre néztem, akinek az ölében már ott pihent Zoe. Christ sem tudtam
megfogni, mert ő a keresztapukája társaságában figyelte az új környezetet.
-Gyertek
manók, megmutatjuk mit tanultunk uszin?
Mind
a ketten elvigyorodtak, így igennek vettük. Abban a pózban fogtuk meg őket
ahogy tanították, és amint mondtunk nekik, csinálták.
-Merülés
bogyók!- szóltam, és egyszerre toltuk a fejüket a víz alá. Pár másodperc múlva
feljöttek, mire Liam és Josh úgy nézett ránk, mint valami gyilkosokra.
-Meg
akarjátok őket fojtani?!
-Dehogy,
de így kell őket hozzá szoktatni ahhoz, hogy víz alatt vannak.
-Jaa
értem.
Ebédre
pizzát rendeltünk, utána pedig leraktuk a gyerekeket. Flórának és Lukenak nem
volt kedve lejönni a partra, így ők a házban maradtak, míg mi mentünk fürdeni.
-Szóval
Szépségem... Ezen a héten hova szeretnél menni?- kérdezte a Szöszi, miközben
magához húzott és a nyakam csókolgatta.
Ni betartotta
az ígéretét, így minden héten elmegyünk valahova randizni. Szeretem azt a pár
órát, mert olyankor tényleg csak mi ketten vagyunk. Voltunk már korcsolyázni,
nagyon sokszor vacsizni, színházban, koncerten és moziban is.
-Hmmm...
Nem tudom.
-Nem
megyünk el egy buliba? Utána pedig egy hotelba, ahol bátran kiengedheted a
hangod!- szenvedélyesen suttogott a fülembe, én pedig éreztem, hogy az idegek a
hasam alján egy csomóba ugranak. A szerelmem felé fordultam, és vadul csókoltam
meg. Nem számított rám, de gyorsan észbe kapott, és vissza csókolt. Lassan az ölébe emelt, miközben én az ágyékán mozogtam jobbra balra. Úgy éreztem belőle soha nem elég, és megint csak azt akarom, hogy a magáévá tegyen.
meg. Nem számított rám, de gyorsan észbe kapott, és vissza csókolt. Lassan az ölébe emelt, miközben én az ágyékán mozogtam jobbra balra. Úgy éreztem belőle soha nem elég, és megint csak azt akarom, hogy a magáévá tegyen.
-Mondd,
hogy te is akarod!
-Mi
van Horan, már a hideg víz sem segít!- kuncogtam, és a fejem a nyakába
temettem, és lassan csókolgatni kezdtem.
-Ne
kísértsd a sorsod, Bébi! Hol akarod?
-Ágy-
csak ennyit tudtam kinyögni, mire ő el is indult velem. Még pont láttam, hogy a
többiek vigyorogva néznek ránk, a fiúk még füttyögtek is.
Niall
a szobánkba érve azonnal az ágyra dobott, és felém mászott. A mellkasomat lepte
be nedves puszikkal, és lassan kibontotta a bikinim felsőjét. Innentől hozzá
fért a melleimhez is, amiket örömmel vett birtokba. Nem hagytam, hogy csak ő
kényeztessen engem, hátára fordítottam, és egy csók után végig pusziltam a
testét, egészen a fürdő nadrágja vonaláig. Lassan letoltam róla a felesleges
anyagot, de mielőtt bármit is csinálhattam volna, újra Niall alatt voltam.
Letolta rólam a bugyit, miközben a combom belső oldalát puszilgatta. Még jobban
szét húzta a lábaimat, hogy oda férjen a fejével, és egyszerre vetette be az
ujjait és a nyelvét. Egyre hangosabban nyögdécseltem, és egyre több lepedőt
szorítottam, ahogy elkezdett bennem épülni a felszabadulás érzése. Pont azelőtt
hagyta abba, hogy elmentem volna, én pedig próbáltam rá mérgesen nézni. Ami
mint kiderült nem jött össze, mert ő csak nevetett rajtam. Hirtelen fordítottam
a helyzetünkön, és azonnal rajta ültem. Miközben szenvedélyesen csókoltam,
ráültem a teljes méretére, és nagyon gyors tempóban kezdtem lovagolni.
A
szeretkezésünk alatt egyfolytában váltogattuk a pózokat, egyszer ő volt alul,
egyszer én. Végül ugyan abban a pillanatban élveztünk el, és hagytam, hogy
egész súlyával rám feküdjön. Az utórezgések idejére még rajtam maradt, de utána
lassan kihúzódott belőlem, és mellém feküdt.
-Szeretlek
Szépségem!
-Szeretlek
Szépszeműm! Aludhatok egy picit?
-Csak
nem kifáradtál?- nevetett.
-De!-
kidugtam rá a nyelvem, majd lassan elnyomott az álom a szerelmem mellkasán.
Kis
baba kezekre ébredtem, amik az arcomat taperálták. Minden ilyen alkalommal,
mikor ők vagy Ni ébresztettek mosollyal az arcomon keltem fel.
-Jóreggelt
Szerelmem!- hallottam meg a férjem hangját. Lassan nyitottam ki a szemem, és
három gyönyörű kék szempárral találtam magam szemben.
-Nektek
is! Mennyi idő?
-Fél
négy. A gyerekek is az előbb keltek, Freddie ébresztette őket.
-Nem
baj, nekik is ideje volt kelni. És nekem is. Ha felöltözök és eszünk valamit,
utána mehetünk miattam a partra.
-Szuper!
Este meg elmegyünk vacsizni.
-Mindannyian?
-Ahha!
-Oksi.
Előre mentek, míg bikinit veszek?
-Persze,
siess Szépségem!- kacsintott rám, majd az ikrek kíséretében elhagyta a szobát.
Lassan kimásztam az ágyból, vissza vettem a fürdő ruhám, és le is siettem a
többiekhez. Senki nem volt a három szerelmemen kívül, így visítva a Szöszi
hátára ugrottam.
-Itt
vagyok!
-Szuper.
Ikrek kajája?
-Harmadik
szekrény. Helló bébik!- ültem le eléjük vigyorogva, és egy tipikus Horan féle
mosolyt kaptam cserébe.
-A
mosolyuk a tied!
-A
formás kis popójuk meg a tied!- nyomott egy puszit a fejemre, majd a lányával
szembe ült le, és elkezdte adni neki az alma pépet. Én is megetettem Christ, és
utána együtt indultunk a partra.
-Jó
reggelt, Szerelmesek!
-Három
és fél hónapot nem könnyű bepótolni!
-Ezzel
semmi baj nem lenne, ha Louis és Harry nem akartak volna kétszer rátok nyitni!-
nevetett Jon.
-Pedofil
kukkolók!
Sophie❤
Sophie❤
Nagyon jó lett az utolsó előtti rész de szomorú vagyok mert nemsokára vége, de az boldogít hogy folytatod a másik blogodat Wattpadon
VálaszTörlésKosznom, hat igen, az folytatodni fog☺❤
TörlésUuuuu nagyon jó volt ;)
VálaszTörlésKoszii❤
Törlés