2016. március 19., szombat

II. évad 49. rész- Mindig elkaplak!

Sziasztok☺
Kicsit később, mint szokott, de meghoztam az új részt! ;)
Csütörtökön kiraktam egy szavazást a harmadik évaddal kapcsolattal, kérlek titeket, hogy aki még nem tette le a voksát az legyen szíves❤
Ha a rész elnyeri a tetszéseteket akkor pipáljatok, írjatok kommentet, iratkozzatok fel, írjatok chaten esetleg lépjetek be a facebook csoportba 
Jó olvasást, puszi Zsófi


-Hova akartok kilyukadni? 
-Szeretnénk ha velünk élnél. 
-Nem Niall! Én ezt nem kérhetem tőletek! 
-Nem te kéred, nem mi kérjük, csupán kedvesen kijelentjük. Flóra, tudod, hogy ilyet csak akkor teszünk, ha muszáj! 
-Tudom, tudom, de akkor is! 
-Így lesz, és kész! Az otthoni házban van még valami, ami neked fontos? 
-Nem, én mindent el tudtam hozni. 
-Rendben, akkor azokat majd összepakoljuk. Mára mit tervezel? 
-Nem tudom... Ti mentek a városba? 
-Ahha. 
-Nem mehetnék veletek? 
-De, gyere nyugodtan! Úgy terveztem, hogy délelőtt felhívom a tornász csajt, és bemegyek az ügynökségre. 
-Milyen tornász csaj? 
-A Doki mondta, hogy kéne járnom ilyen baba-mama tornára, de ajánlatos lenne, ha a nő jönne házhoz, vele kell egyeztetni. Szóval szerintem délelőtt itthon is maradhattok. 
-Megleszünk Flórával, nézünk filmet, okés? 
-Választhatok? 
-Persze, csak előtte hallgasd végig Barbit! 
Jó volt rájuk nézni, olyan volt, mintha Ni Flóra bátyja lenne. Örültem, hogy ilyen jól kijönnek, hisz együtt fogunk élni.  
-Haza jövök, arra csinálhatnátok nekem valami finom ebédet, utána kicsit pihenek, és utána van szükség rátok. El kell menni megrendelni a gyűrűket, ki kell választani a virágokat, és a meghívót. Mára ennyit terveztem. 
-De ne terheld túl magad!  
-Nem fogom, Szöszim!- nyomtam egy puszit a szájára. Hozzábújtam, és beszívtam az illatát.  
-Jóreggelt!  
-Felmegyek készülődni!- amint megláttam anyát, felpattantam a helyemről. Niall jött velem, hisz neki is megvan a véleménye anya viselkedéséről. A gardróbba érve csak lestem magam elé. 
-Vegyél szoknyát! 
A vőlegényem hátulról átölelt, a hajamat arrébb tűrte, és a nyakamat lepte be nedves puszikkal.  
-Melyiket? Látszódjon a pocim? 
-Hát persze!  
Végül egy csíkos, térdig érő, feszülős ruhát vettem fel, hozzá pedig egy farmer dzsekit.  
-Akkora bombázó vagy! Az én szuperszexi menyasszonyom! 
-Naa! Túl elfogult vagy!  
-Indulj, mielőtt felhúzom a szoknyát a lábadon, a sminkes asztalodra ültetlek, és keményen....- nem hagytam, hogy befejezze, befogtam a száját. Egy ideig a tenyeremet nyalogatta, majd  harapdálta, így elvettem. 
-Megyek! Szeretlek! 
-Én is szeretlek Gyönyörűm! Siess haza! 
-Sietek! 
Megfogtam a táskám, a napszemüvegem és a telefonom, majd lementen a lépcsőn. Flóra fejére nyomtam egy puszit, és a garázsba siettem. A fehér BMW kulcsát akasztottam le, így abba a kocsiba ültem be. Beindítottam a motort és el is indultam.  
A belvárosba érve egyből az ügynökségre mentem. Még soha nem jártam ott, de Dávid azt mondta, hogy ha a recepción bemondom a nevem, eligazítanak. Így tettem, a pultban ülő szőke lány pedig azt mondta, hogy a hatodikra menjek fel, és a folyosó végén lévő irodába menjek. Amint odaértem bekopogtam, és benyitottam. 
-Jónapot kívánok, Barbara! Már vártam! 
-Jónapot!  
-Nos, kezdjünk is bele! Bár ahogy az arcát látom, nem igazán tudja miért van itt. 
-Hát nem.  
-Rendben, ezt is el mondom, de előtte meg kell kérdeznem öntől valamit. Ugye terhesen is vállal munkákat? 
-Persze! 
Elmondta, hogy lenne egy munka, illetve ezen kívül egy vörös szőnyeges megjelenésen kéne részt vennem a cannesi filmfesztivál keretein belül. Mindkettőre örömmel mondtam igent, a pasas pedig annyit mondott, hogy a részleteket elküldi Dávidnak.  
Kifele menet kitaláltam, hogy bemegyek egy könyvesboltba és veszek pár könyvet.
Egy óra válogatás után megvettem három gyerekneveléssel kapcsolatos könyvet, kettőt magamnak, ugyan ennyit a húgomnak- hogy gyakorolja az angolt-, és Niallnek is azt a hármat, amit valamelyik nap mondott, hogy szeretné elolvasni ha lesz ideje. Ezen kívül találtam egy jógával kapcsolatos könyvet, és még azt is kifizettem. Ezután megláttam egy nike boltot, és beszereztem néhány tornához való ruhát. Még egy élelmiszer boltba tértembe, ahol rendesen bevásároltam, ugyanis azt terveztem, hogy este sütünk valamit. Már kezdtem megnyugodni, hogy ezt a délelőttöt megúszom rajongók nélkül, de a kocsimhoz tartva valaki felismert. Két választásom volt. Elkezdek futni az autóhoz és megpróbálok elmenekülni, vagy megvárom míg idejönnek, jópofizok pár percet, majd távozom. Végül a második mellett döntöttem, bár ugyan abban a tempóban sétáltam, a lányok utánam futottak pár közös fotó reményében. Kérdezgettek Niallről, a babáról, rólam, az esküvőről, és minden ami publikus volt, elmondtam. Azzal az indokkal, hogy a vőlegényem már várja a kaját, el tudtam szabadulni.  
Hazáig vezettem, majd bejártam a garázsba. A zacskókat megfogva indultam befele, és ahogy beléptem anyával találtam szembe magam.  
-Barbi! 
-Igen? 
-Beszéljünk! 
-Velem akarsz beszélni? Felnőtt nő vagyok, ne nekem magyarázkodj, hanem a tizenöt éves, rákos lányodnak! 
-Nagyon sok minden van, amit te nem értesz! Hát nem azt tanítottuk nektek, hogy úgy ne ítélkezzetek, ha nem tudtok minden részletet? 
-Akkor mondj el minden részletet! 
-Azt.... Azt sajnos nem tehetem. 
-Akkor viszont nincs miről beszélnünk, sajnálom! 
Kikerültem, majd a konyhába mentem, ahonnan Ni és Flóra nevetését hallottam. 
-Sziasztok! 
-Hello Szépségem!- a Szöszi már jött is, elvette tőlem a táskákat, és a pultra rakta, majd visszajött hozzám, hogy csókkal köszöntsön. 
-Mit főztök? 
-Gyümölcslevest, és csirkét sütünk. 
-Ha finom lesz, akkor jó! Hogy vagy Flóra? 
-Megvagyok. Niallt már kérdeztem, de azért tőled is megkérdezem, hogy Luke ugye átjöhet az este? 
-Persze! Amikor csak akar, de azért tudjunk róla! 
-Okés. 
Kipakoltuk a zacskókat, majd a nappaliba sétáltam, hogy felhívjam a tornász csajt. Meg is beszéltünk egy holnap délelőtti időpontot, ezután pedig visszamentem a konyhába. Megterítettünk az ebédhez, a kaja is elkészült, így ettünk is. Niallel a végére versenyeztünk, hogy melyikünk fogyaszt el több csirkeszárnyat, és csodák csodájára, nyertem.  
-Puhány vagy, Horan! 
-Igen? Éjjel nem ezt fogod mondani! 
Összeszedte a tányérokat az asztalról, majd egy kacsintás keretében távozott. 
-Azt hiszem ehhez nekem semmi közöm... Egyből indulunk? 
-Én mosg egy kicsit lepihenek, az biztos. Kettő óra körül szerintem simán ráérünk indulni.  
-Kimegyünk napozni? 
-Jóó! Vegyél bikinit, mindjárt megyünk mi is.  
Ő felment az emeletre, én pedig a szerelmem után a konyhába. Próbált bepakolni a mosogatógépbe, persze nem sok sikerrel. Odamentem, hátulról átöleltem, és a nyakába szuszogtam.  
-Miújság Szépségem? 
-Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek? 
-Én is szeretlek Drágám!- megtörölte a kezét, szembefordult velem- Szeretlek téged, és ezt a két csodát is itt benn!- egyik keze a fenekemen maradt, míg a másikat a hasamra csúsztatta.  
Miközben egymást öleltük egy óriásit ásítottam, mire elnevette magát.  
-Csak nem álmos vagy, Kicsim? 
-De. És ez egyet jelent azzal is, hogy unalmas vagy!- vigyorogtam rá, majd elkezdtem az emelet felé futni. Hallottam, hogy jön utánam, így a gardróbba futottam, és becsuktam magam után az ajtót. Ki nem támasztottam semmivel, csupán elkezdtem keresni egy fürdőruhát, mintha mi sem történt volna. 
-Mindig elkaplak, Gyönyörűm!- búgott a nyakamba, miközben a keze felfedező útra indult a testemen. 
-És soha ne hagyj elmenni!  
-Soha! Se téged, se a piciket!  
-Őket muszáj lesz egyszer... Mikor majd megtalálják a maguk párját, akivel olyan boldogok lesznek, mint én veled! 
-Akkor majd lesz helyettük kárpótlás, ugye? 
-Persze, majd veszünk egy kutyát!- vigyorogtam rá, és megcsókoltam. Lassan lehúzta a ruhám cipzárját, ami így szépen lassan a földre esett. Azt követte az ő pólója, majd gatyája, és jött volna az én melltartóm, de eltoltam a kezét. 
-Este folytatjuk, de Flóra lenn vár! 
-Rendben! 
Mindketten fürdőruhát vettünk fel, a kezünkbe fogtuk a napszemüvegünket, a telefonunkat, és egy-egy könyvet, úgy mentünk le. A húgom már tényleg lenn volt, az egyik nyugágyban feküdt, és olvasott. Felpillantott ránk, és inkább csak a fejét rázta. 
-Mi az? 
-Semmi, semmi. Ha nem lettem volna ott a biológia órákon, az utolsó anyagrészt rajtatok megtanulhatnám...- célzott arra, hogy a nyakamon egy szép nagy szívás folt volt, a másiknak a felét pedig a bikini felsőm takarta el, míg a vőlegényemnek a háta volt csupa karmolás, és a V vonala felett nem sokkal a fogsorom mintája. 
-Egyszer majd te is ilyen leszel! 
-De az más! Rajtatok fujj, magamon más lesz, gondolom... 
-Az első alkalommal, mikor kiszívtam a nővéred nyakát épp részeg voltam. Ha jól emlékszem... 
Mivel rám nézett én helyeslően bólogattam, és mosolyogva emlékeztem vissza arra az alkalomra. Emlékszem részeg volt, míg New Yorkban voltunk, és bejött mellém tusolni. Az volt az első- de egyáltalán nem utolsó- alkalom. 
-Ugye most nem a felvilágosítás jön? 
-Azt terveztem, hogy a gyerekeimnek majd tapasztaltabban tudjam mondani.  
-Hol van az még?! 
-Itt lesz pillanatok alatt! 
-Elég!- a nevetéstől, ahogy ezek ketten a felvilágosításról magyaráztak, már levegőt venni alig bírtam. A hasam miatt egy kissé nehézkésen, de felálltam, de Ni megragadta a csípőm. 
-Hova-hova, Szépségem? 
-Egy másik ágyra, hogy te is barnulhass! 
-Inkább nem barnulok, de hadd tartsalak a karjaim közt! 
-Lőjjetek le, ez de nyálas!  
-Luke soha nem mond neked ilyen ari dolgokat? 
-Miért mondana?  
-Ja tényleg! Hülyék vagytok, és nem jöttök rá, hogy mi is van! 
-Mert mi van? Mondott nektek valamit? 
-Semmit, csupán nyitott szemmel járunk.  
-Hagyjuk, jó? 
Innentől kezdve mind a hárman olvastunk, de én gyorsan bedobtam a szunyát. Az álmom a szülés előtti utolsó napokról szólt, ahogy otthon feküdtem mint egy viziló, és tényleg csak arra vártunk, hogy elfollyon a magzatvíz.  
-Drágám! 
-Hagyj aludni, Niall! 
-El kéne menni a városba. Amint hazaértünk aludhatsz, de gyere, intézzük el ezt a pár dolgot! 
-Jóó....  
Mivel nem látta az affinitásomat ahhoz, hogy felkeljek, felkapott az ölébe, és az emeletre vitt. Lusta voltam ugyan azt a ruhát magamra rángatni- és feszélyezve is éreztem magam benne-, így csak egy egyszerű pólót vettem fel amit betűrtem a farmersortomba. A hajamat egy copfba kötöttem, és kész is voltam. Kézenfogva lementünk a lépcsőn, a húgom és Mark pedig már várt minket.  
-Szia Mark! 
-Sziasztok! Hogy vagy, Barbi? 
-Köszönöm jól- simítottam végig a pocakomon. 
-Melyik kocsival menjünk? 
-A sötétített ablakúval, nincs kedvem az eladóknál több emberrel jópofizni! 
-Akkor hozom a sapkám!- pillanatokkal később az ő sapija a fején volt, az egyik ujján pedig egy kalapot pörgetett. A hajamból kivettem a hajgumit, és a fejbe nyomtam. 
Mire a főútra értünk három óra volt, de sehonnan nem voltunk késésben.  
-Akkor hova megyünk először? 
-Az ékszerboltba. Onnan a virágoshoz, aztán meg a meghívó készítőhöz.  
-Rendben. 
Az úton nagyon jól elbeszélgettünk, majd mikor odaértünk mind a négyen kiszálltunk. Mentünk befele a Tiffany-ba, mikor már a kirakatban megláttam egy gyönyörű nyakláncot. Bementünk az üzletbe, ahol a hölgy már azonnal megismert minket, és sejtette, hogy miért érkeztünk. Megmondtuk, hogy mit glavírozzanak bele, és a méretet is lemértük, mikor a húgom megszólalt. 
-Nézd Barbi de szép! 
A fülbevaló amit kinézett valóban gyönyörű volt, és miután Niallel összenéztünk szavak nélkül megértettük egymást.  
-Tényleg! De ez a karkötő is gyönyörű!- reméltem, hogy a vőlegényem érti a célzást- Gyere menjünk ki, amíg Niallék fizetnek! 
Az üzlet előtt vártuk meg őket, majd úgy döntöttünk, hogy a két utcányira lévő virágboltba gyalog megyünk el. Niall megfogta a kezem, a másik oldalamon Flóra sétált, Mark pedig a Szöszi másik oldalán.  
-Este kiülünk a kertbe csillagokat nézni? 
-Nee! Vegyünk fagyit, és nézzünk filmeket! 
-Menjünk el golfozni! 
-És szerinted Luke nekiáll golfozni, nem? Valószínű! 
-Tényleg... Akkor melyik legyen? 
-A csillagnézegetés meg a golf amúgy is öregeknek való.  
-De kinn süt a Nap, minek üljek benn a moziteremben? Azt majd lehet télen. 
-Télen az ikreket kell pelenkázni. 
-Nem arról van szó. 
-Lányok, mielőtt összevesznétek, mi lenne, ha megpróbálnám összerakni a kinti mozit? 
-Arról még nem is hallottam! 
-Akkor megcsinálom majd. 
-Imádlak! 
-Niall mit vettél az ékszer boltban? 
-Majd otthon megmutatom. Anyukámnak egy nyakláncot. 
-Értem.  
A virágbolthoz érve bementünk, az eladónak elmondtam, hogy miben kéne a segítség, ő pedig készségesen mutogatta a szebbnél szebb, és illatosabbnál illatosabb virágokat. A húgom többet segített, mint a vőlegényem, de ő is nagyon jó ötleteket adott. A sátrak is növényekkel lesznek feldíszítve, és az asztalok közepére is kerül egy-egy csokor. Úgy döntöttünk, hogy a fehér és a halvány lila virágok keverékét használjuk fel mindenhol. A válogatás közben Mark szólt, hogy kimegy kinn tartani a rajongókat akik megtaláltak minket. Mikor megvolt minden, kivéve az én csokrom, kiküldtem Niallt.
-Amíg én ezt megbeszélem a hölggyel, te menjél ki a rajongókhoz fényképezkedni! 
-Még a csokrodról sem tudhatok? 
-Nem! 
Miután egy gyors puszit nyomtam az arcára kiment, én pedig visszafordultam az eladó felé. Segített kiválasztani, hogy milyen virágok kerüljenek a csokorba, majd másfél óra
után egy csokor rózsával és egy csokor tulipánnal távoztunk. Ni visszajött, és nekem is, és
a húgomnak is vett egy szép csokrot.  
Kimentünk, integettem a rajongóknak, de jöttek utánunk. 
-Ugye jól vagytok? Nem akarom, hogy akár Flórának, a babáknak vagy neked bajotok legyen! 
-Minden rendben addig, amíg nem támadnak. 
-Szeretlek! 
-Én is szeretlek!  
Nem zavartatva magát felém fordult, és hosszan megcsókolt. Miután elengedett tovább mentünk a kocsihoz, és indultunk tovább. 
A meghívó kiválasztása egy órába telt, így egy Nando's vacsora után haza mentünk. Mikor felhajtottunk a kocsi feljáróra már Luke autója is ott állt, ő pedig az ajtó előtt várt minket. Megöleltük egymást, majd bementünk. A húgommal az emelet felé vettük az irányt, hogy átöltözzünk, míg a két srác a kertbe, hogy össze rakják azt a mozit. Fél órát szerencsétlenkedtek vele, aztán el is tudtunk indítani egy filmet. A második közepe fele már nagyon álmos voltam, így összepakoltunk, és mindenki elment a szobájába.  
Niallel közösen letusoltunk, majd ágyba bújtunk. Nyomott két puszit a pocakomra, majd megcsókolt. 
-Szeretlek titeket! 
-Én is szeretlek Niall! 
Szorosan magához húzott, majd kis kifli-nagy kifli pozícióban aludtunk el.  

Sophie❤

2 megjegyzés:

  1. Na igen, erről beszélek!
    Imádom! Nálad megvan a síkság és a hegy is. Most a történetről próbálok valamit papolni. Megvan a nyugalom, azaz a síkság, ahol a szeretet csak úgy áramlik. Megvan a mélypont, ami ebben az esetben a hegy. A hegy a síkság ellentéte, ahogy a nyugalom a veszekedésé. És ottvannak a dombok, amik a kisseb nézeteltéréseket jellemzi, mint pl.: az anyuka hirtelen megjelenésé, amit mi tagadás Barbi gyönyörűen elintézett. Pacsi csajszi!
    Nem találok szavakat... de most tényleg. Szerintem nem is kellene mit írnom. Ebben a történetben (meg a másikban is(azt is olvastam ám ;-) )) megvan ami egy story-hoz kell. Csak sok jót kívánok még ennek a blognak.
    Örök első kommentelőd:
    Lizi😙

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen ezeket a gyönyörű metaforákat, írj ha lesz egy kis időd❤❤

      Törlés